Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

Mégpedig magyar hadifoglyokat hoztak ki bennük. Tegnap szálltak ki Rosztovban. Több nevet is találtunk. Pl. Major István (Borsod megye), Fodor Lajos Pétervásárról 1945. máj. 31-én, Kovács Imre (Somogy m. Bakány), Jakab József (Heves m. Felsőnána). "Novovoszijból jöttünk 1945. VI. 3. Barcsi[?] fogolyegylet, Mózner Lajos." 1945. iún. 5. Legújabb kacsa az, hogy tele van a város németekkel, ill. ez komoly is. Hír az is, hogy a magyarok hazaszállítását 10-től megkezdik, egészen 15-ig. Mi a hatodik zászlóaljhoz tartozunk. Ebbe a bányába is németek fognak jönni. Egy magasmegfigyelő is kész. Én még egy hónapot adok a mi hazamenetelünknek. Vagy jobbra, vagy balra dől a sorsunk. 1945. jún. 6-7. Ma ismét egyszer szabad éjszakások vagyunk. Egyben költözködés: a bányászépületből átköltöztünk a jobbik épületbe, ahol a fenti munkások laknak. Cérnaosztás is volt, a múlt havi jegyre két motringot kapott egy-egy személy. Az ára 1 rubel. 1945. jún. 8. Reggeli: burizsleves, kása. Ebéd: káposztaleves, új saláta. A mai nap ebédjén egy új éttárgy tárult elénk saláta elnevezéssel. De ezt a salátát ne olyannak képzeljük el, mint amit odahaza tavasszal öntenek. Hanem ez áll savanyított répából és savanyú káposzta-keverékből. A kacsák ismét kezdenek szédülni. A mai napon sikerült egyszer mérleghez jutni. A súlyom 68 kg. Az édesapámé pedig 100 kg. 1945. jún. 9. Ma a századokból kiszedték a betegeket. 30 körül vannak úgy férfiak, mint nők. Ezeknek még ma csomagolni kell. A szalmazsákot, bányászruhát, mindent, ami kincstári, le kell adniok. És az lett nekik mondva, hogy reggel viszik ki őket kolhozba. Teljesen elköltöznek tőlünk. De a kacsa is teljesen szomorú sorsra jutott. 1945. jún. 10. Egész éjjel feszt volt vagonunk. Állandóan vagonrakás. Rengeteg szén kiment. De reggel 3 óra túlórát is bezengtek. Majd 11 órakor kerültünk a konyhára. A betegeket még nem viszik a kolhozba. 1945. jún. 11. Ma megkezdték a betegek szállítását a kolhozba. 3 csoportban mentek, mindennap egyszer fordult az autó. Reggeli: burizsleves, saláta és egy evőkanál krumpli. Ebéd: káposztaleves, saláta, konzerv. 1945. iún. 12. Egy gyulai, Serr Ferenc megkísérelte az akasztást. De szerencsére, a padláson az utolsó percben rátaláltak, így sikerült még lelket verni belé. Még egy gyulai, Wengeter András nevű ember eltűnt a mai nap folyamán. 1945. jún. 13. Mivelhogy pénzhiány van, a konyhán az étkezésért nem kell fizetni, csak a kenyérért. Édesapám ma a ferdeszájú tiszttől kapott egy 50 dkg-os pót - kenyérjegyet. Az egész század előtt lett átadva a jegy. így mától kezdve másfél kg kenyeret kap naponta. Mostanában leginkább 10 óra a munkaidőnk. Már tegnap óta vízhiány van a lágerban, nem folyik a csap. Mert mi itt a Dontól kapjuk a vizet. 76