Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

ezt csak oroszul mondják, hogy gulyás, mert a magyaroknál ez olyan bélpacalfélc, összevágva 6-8 dkg-nyi mennyiség. Legújabb kacsa megint az a konyhán, hogy megjött a távirat: Magyarországon indulásra kész a mi felváltó csapatunk. És ami a lényeg, mi májusra menyünk haza. Mai nap rom - letakarító és pályatest - építő munkások voltunk. Nagyon gyorsan eltelt az idő itten. Mert mióta mi délben járunk munkára, úri emberek vagyunk, mert szén nemigen jön. A mai nap a harmadik, azaz betegszázadból besoroztak 82 bányászt és ezeket azonnal be is állították új munkahelyükön, a sötét bányában. Nagyon panaszos hangokkal jöttek fel. 1945. ápr. 5. Reggeli: galuskaleves és köleskása. Ezt még csak kifizettük, de tovább a legjobb akaratunk mellett sem tudunk. Most már az ebédtől nekünk is hitelre kell étkeznünk. Az ebéd: káposztaleves és gulyás ill. pacal. Vacsora: káposztaleves. Ma megint megszaporodtak a blokkjaink. Kaptunk még egy étkezési jegyet is. De még vagy három fajtája hiányzik. Az itteni blokkrendszert ki sem lehet egy nap mondani a nálunk volt Jurcsek-féle blokkrendszerrel, annyira csúffá teszi ez. Ma a nacsányiktól mindenki kapott egy pár kesztyűt. Én egy szép fehér kötött kesztyűt kaptam. Ezt kár volna befogni szenet rakni, mert hamar tönkremenne. Úgy állapítottam meg, ha hamarosan hazamenyünk, ezt elviszem haza. Ha minden jó megy, ezzel megyek a vasárnapi misére. 1945. ápr. 6. Ma olyan finom reggelit kaptunk, hogy mióta itt vagyunk, még csak nem is láttunk, éspedig a következőket: galuskaleves és még krumpli is volt a levesben. Utána hús, két evőkanál törtkrumpli és egy savanyú uborka. Legújabb hivatalos hír, hogy Magyarországon már megszűnt a harc. A mai napon nagy tisztek érkeztek Moszkvából ide. Most már várjuk a további fejleményeket. Mert már megvan, hogy miért van ma jó koszt! 1945. ápr. 7. Ma elmentek az idegen tisztek. Éppen mikor mentek a konyha előtt, ott volt Béres és még többen. Azt mondta a szakállas tiszt ezeknek az embereknek: ne búsuljanak, hamarosan hazamenyünk. Ha esetleg még ebben a hónapban nem is, de a jövő hónapban biztosan hazamenyünk. Ma egy nyílttéri helységben raktuk a szenet vagonokba. 1945. ápr. 8. Ma megint a nyílt pályán volt vagonrakás a foglalkozásunk. Megint megjött a tél, délután esőzés, este aztán erős havazás, egész reggelig. Este, úgy fél tizenegy körül, mikor meg lettek rakva a vagonok, kimentünk négyen mázsálni és olyan jó szerencsénk volt, hogy egy vagon sem volt jó, mindegyikre még 30-40 q szenet kellett fellapátolni. Éjfél után 1 órakor értünk haza. Hazai ebéd: bableves csipegetett galuskával. 1945. ápr. 9. Ma már ismét a régi szénrakásnál dolgoztunk. Legújabb kacsa az, hogy a városba megjöttek a foglyok és minket egy hónapon belül elvisznek haza. Az időjárás csepegős, a tegnapi hó is elolvadt, de van helyette sár.