Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)
II. DOKUMENTUMOK - 11. Az eleki főszolgabíró jelentése Csanád, Arad — Torontál k.e.e. vármegyék főispánjához
anyákat, valamint igen szigorú orvosi vizsgálat alapján azokat, akik munkára semmiképpen nem voltak alkalmasak. A mentesítő akciókkal párhuzamosan az őrnagy ismételt szigorú utasítására az összeszedéseket folytatnom, állandóan ellenőriznem, az elvonulók ruházatát, élelmiszer szükségletét, a szállító eszközök berendezését, fűtőanyag szükségletét stb. biztosítanom kellett. Ez a munka tisztviselők hiányában és igen gyenge alkalmi kisegítőkkel óriási feladatot jelentett számomra és itt kell bejelentenem azt is, hogy ez okból egyéb, halasztást tűrő hivatalos ténykedést nem végeztem és nem is végezhettem. Az összegyűjtést folyó évi január hó 11-én végeztük be, ezek az időközben Gyuláról és egyéb helységekből is érkeztekkel együtt még aznap vagonírozva lettek, róluk az orosz hatóságok orosz nyelvű kimutatást készítettek három példányban, melynek végösszege 1 903 fő volt. Ezeket a névjegyzékeket aláírásommal és Elek község hivatalos bélyegzőjével hitelesítenem, illetőleg igazolnom kellett. A szállítmány folyó évi január hó 11-én 13 órakor Elek község állomását elhagyta, míg az orosz katonai erők folyó évi január hó 12-én reggel távoztak a községből. A fenti jelentésem tartalmazza a lefolyt események időrendbeli felsorolását. Azért tartottam szükségesnek ezt a jelentést ilyen részletesen és lehetőleg tárgyilagosan feltárni, hogy azok a mentesítő kísérletek, melyeket hiába folytattunk le, Főispán Úrnak a Kormánynál tett jelentése és közbenjárása alapján újból felvehetők legyenek. Talán szükségtelen jelentenem, hogy az elszállított német nevű, de magyarhű lakosság kiesése beláthatatlan következményekkel járhat, mert ezeket az embereket, akik a német presszió ellenére magyarságuk mellett kitartottak, a magyar Kormány és a magyar közélet nem nélkülözheti. Ugyanakkor Elek községben nem szűnt meg a németirányú propaganda és azok a társadalmi tényezők, akik ennek az elmúlt időkben ellenzői voltak, ma vagonokban Ukrajna felé tartanak. Dr. Ormos Péter min. Titkár bizonyára jelentésében mindezekre kitért és azóta talán a Kormány részéről történtek intézkedések, de ugyanekkor tisztelettel kérem Főispán Urat is, hogy közbelépésével az elhurcolt német nevű magyar egyéneknek legyen segítségükre. Szükségesnek tartom még jelenteni az elszállítások már látható következményeit Elek és Almáskamarás községekben. A munkás kiesés Elek községben annál katasztrofálisabb, mert ez a község békeidőben is munkás behozatalra szorult. Almáskamarás község jegyzőjének jelentése szerint a községben munkaerőről beszélni nem lehet, mert a már amúgy is 1 900 létszámra csökkent községből 320 embert szállítottak el. Elek községben az elszállítottak száma 983. Jelentem továbbá, hogy az amúgy is hiányos és kevés számú tanerő az elszállítások következtében annyira lecsökkent, hogy mind az elemi, mind a középfokú oktatás Eleken csaknem lehetetlenné vált. A község tisztviselő hiánya miatt, amennyiben a normális élet megindul, adminisztrációját lebonyolítani nem tudja. Az adófizetés teljesen szünetel, az érintett községek anyagi erői a rendkívüli terheket kielégíteni nem tudják. A főszolgabíróság vármegyei díjnokát, Kokavecz Arankát és kisegítő szolgáját ugyancsak elvitték és jelenleg a főszolgabíróság személyzete egyedül személyemből áll. A főszolgabírói hivatal egyébként, amelyből beszállásolásra igénybe volt véve, egyenlőre nem 43
