Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 20. Berg Ádám írásaiból - 20/c. Naplótöredék

Január 4. Végre fizetnek, 50 rubelt kaptam, én vagyok a császár, volna kedvem táncolni, nehezemre esik munkára menni. Most már evvel a pénzzel 10-ig ki kell húzni. Vettem 1 kg kristálycukrot s cukros kenyérrel elleszek valahogy. Van még a finom céklából, így hát nincs mitől félni. Édes Anyukám, úgy vágyom maguk után, hogy ordítani tudnék. Néztem egy régi naptárt, hej még a naptáron is messze van május és még ha tudnám, hogy májusban vége... Úgy érzem sokszor, hogy meg kell dögleni. Az újság írja, a szállítás nem szűnt meg, csak lassúbb folyamatban van. Négykézláb elindulnék! Julika csak pirul, ha ránézek, nem is érdekel, minél becsületesebb az ember, an­nál rosszabb. Ki kell röhögni az életet, hogy ne fájjon. Nevess, nevess a sorson! Tán­coljunk, daloljunk, hisz szép az élet! Milyen szép fehér a táj, lassan hull az apró hópe­hely. Békesség mindenütt az apró kis faházakban, s a nagy kőépületben. De csak lát­szatra, belül gyötrelem, kínlódás, harc a puszta életért. Homlokom az ablakhoz szorítom. Este 40 rubelt kapott mindenki. Bányász hazamegy: szívünkben a remény fel­csillan, hátha az összes berényi... De hát ilyesmiről szó sincs. írok egy pár sort haza, hátha elviszik. Vajon meddig kell ebben a pokolban szenvedni? Vajon meddig kell még rabnak lenni? Gondolataim újból csak otthon. Klárika: Őtet szerettem tiszta szívemből, s azt hiszem O is. A gyönyörű nyári esték: a pult mögött 3 fogtuk egymás kezét. Azóta biztos másnak a felesége. Bányász elment, mi pedig készülünk Sahtiba, dolgozunk, eszünk is, meg nem is. Ma Adi, a druszám nem evett, rossz kedve is volt, nem ment a munka. Január 12. Lemegyünk, mindenki rossz hangulatban. Peti kuksol, kicsit orosz tempós, de jókedvű gyerek, érti a munkát. Ma rossz a kedve, nem evett. Mindég azon jár az esze, kitől kéne pénzt kérni: még ez is egy probléma. Kínjában majdnem a csúszdát rágja. Nem forog a csavar se oroszul, se magyarul. Ó, hogy nem szakad le az ég, mennyit kínlódik az ember s annyija sincs, hogy zabáljon. Hátul Feri káromkodik, nem áll meg a sztojka 4 , ezt már cifrábban mondja, azt a Gottherrgottos úristenit! Lyubitvoju máty 5 stb. De ez a nap is eltelt, még az a jó, hogy az idő nem áll meg. Dolgozunk egyik nap úgy, mint a másik nap, egyszer jókedvűen, máskor rosszkedvűen. Bányász azóta vígan száguld hazafelé a vonaton... Vettem száraztésztát s főzök minden nap. Január 15. Ma szabadnapos vagyok, s borzadok a holnaptól, nem tudom miért félek úgy a lemenéstől. Főztem tésztalevest, s krumplistésztát. Jokihoz bejött a német kislány, szépen felöltözve, megfésülve. Úgy elfogott a vágy egy nő után, egy csók után. Benézek már a kis konyhába, valaki citerák Jóllaktam igazán, még egy kis jókedv s Julika, de nem is mék felé sem. Berg Ádám foglalkozása kereskedő, támasztó gerenda B... az anyád 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom