Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)
I. BEVEZETÉS
eredményt: senkit sem sikerült megmenteni. Az elöljárók később állították: nem lehetett segíteni, az oroszok meghatározott létszámot követeltek s azt tartani kellett 11 . A szarvasiak 1945 január elején kaptak idézést. 7-én volt a gyülekező. A gyomaiakkal már megrakottan érkező szekerekre kapaszkodtak fel, majd egy Kondoroson töltött éjszaka után, rövid csabai pihenővel érkeztek Gyulára. 12 Volt helység, ahol már az események során, vagy azt követően panaszt tettek a deportálásban közreműködő helyi vezetők, vagy a rendőrség tagjai ellen. Csabán pl. feljelentették a rendőrséget, mivel - úgymond- egyeseket pénzért elengedtek, másokat viszont felülvizsgálat alá sem vontak. A feljelentő szerint az állítólagosán sok csabai németből "csak" 30-at gyűjtöttek össze. 13 A vizsgálat eredménye ismeretlen. Dobozon már 1944. december 19-én készült egy névsor, amely 11 nevet tartalmazott. A listát még Hegedűs Mátyás megbízott bíró készítette egyedül. Hegedűst nem sokkal később mint megbízhatatlant félreállították és az elöljáróság a szovjet parancsnokság utasítására új névsort állított össze, melyben már nem csak a németek, hanem a német származásúak is szerepeltek. így 33 embert vittek el a községből, köztük színmagyarokat is, akiket (6 fő) később Gyuláról elengedtek. Nem volt igaz az elöljáróság későbbi mentegetőzése, miszerint az oroszok kész névsorral jöttek. Az igaz, hogy az elöljárósági listát részben a kommunista párt helyi szervezete állította össze. A községi vezetés eljárását már január legelején kifogás érhette, mert a főszolgabíró vizsgálatot kezdeményezett és jelentést kért, nyáron pedig már az ügyészséget is foglalkoztatta az ügy. 14 Eleken 1944. szeptember 27-én vált teljessé a szovjet megszállás. Ami az udvarokon, házakban mozdítható volt, azt a katonák elvitték, hiszen 12 napos szabad rablást kaptak. Ezalatt a lakosság nem hagyhatta el lakását, a földekre sem mehetett senki. Az éhes katonák főként szalonnát, kenyeret s mindenekelőtt bort, pálinkát kerestek. így történt ez szinte mindenhol a környéken is. Eleken 1944. december 26án jelent meg egy 200 fős szovjet államvédelmi osztag. Őrnagyi rangban lévő parancsnokuk népszámlálást rendelt el a járási főszolgabírónál; szükségességét azzal indokolta, hogy tudniuk kell, hány cukorjegyre lesz szükség... Az összeírást az eleki járáshoz tartozó községekben is elrendelték. Január 7-8-ra el is készült mindenhol. Hamarosan kiderült, hogy a cél a németek közmunkára mozgósítása. (Az oroszok eleinte azt ígérték, hogy az összeírtak magyarországi cukorgyárakban fognak dolgozni.) A korhatárt itt nőknél 17,5-35 évig, a férfiaknál 16,5-45 évig hirdették ki. A főjegyző igyekezett meggyőzni az őrnagyot, hogy Eleken sem volt mindenki Volksbundos, vagy fasiszta, sőt a lakosság egy része igyezett ellensúlyozni a volksbun11 Ismeretlen feljegyzése n.n. - magántulajdonban, a másolat Cs. Szabó Istvánnál; Uo. dobolási parancs 1945. jan. 3.; A gyomai névsor: BML Alisp. - 1945/8., másik, teljesebb névsor: uo. Gyoma 1945/233. Vö. Szikes Antalné visszemlékezésével. 12 Vö. Such György alább közölt emlékezésével. 13 Szerdahelyi János a debreceni Belügyminisztériumhoz 1945. jan. - BML Főisp. - 1945/40. d./30. 14 A dobozi elöljáróság a gyulai főszolgabíróhoz 1945 jan. 6. - BML Főisp. 40. d. /30. ( uo. jelentések, névsorok); a gyulai főjegyző a gyulai Államügyészséghez 1945. aug. 28. - BML Gyulai főj. 1945/68. Vö. Marik Dénes: i.m. 40. 10
