Bácskai Vera: Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században - Gyulai füzetek 3. (Gyula, 1991)

GAZDASÁG 1. Mezőgazdaság A város felemelkedésének fő ösztönzője a kereskedelem és a kézművesipar volt, a lakosság megélhetésében azonban mindvégig jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság is. Számszerű adatok sem a birtokmegoszlásról, sem a terméseredményekről nem maradtak fenn, mert az 1559-1563. évi kilenced- s tizedjegyzekékben, amelyekből a gyulai várhoz tartozó települések, köztük a másik két mezőváros termése háztartásonkénti bontásban rekonstruálható volt, Gyula, mint teljes adómentességet élvező település nem szerepelt. Mint az uradalom területének nagy részén, Gyulán is a mezőgazdaság legfontosabb ága az állattartás volt, de a szórványos adatokból az is kitűnik, hogy földművelést is folytattak. 1529-ben Brandenburgi Györgynek küldött levelükben azt írták, hogy a lakosság egy része szántással-vetéssel, mások halászattal, ismét mások kereskedéssel keresik kenyerüket.'' Valószínű, hogy a gabonatermelés legfeljebb az önellátást fedezhette, azt is csak részben, legalábbis ezt tanúsítják az élelemvásárlásokról szóló adatok. 1529-ben Sadobrich Péter várnagy közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a város és az uradalom mentesüljön a Szapolyai uralma alá tartozó területekre kimondott élelem szállítási tilalom alól. El is érte, hogy a gyulai polgárok, akik bort és más élelmet Pesten vagy akárhol máshol vásárolnak, oltalomlevelet nyerjenek.^ A gyulaiak nyilván a háborús körülmények miatt kényszerültek arra, hogy élelmüket ilyen távoli vidékről szerezzék be, piacrautaltságuk azonban békés időben is fennállt: 1559-ben például a polgárok a szerintük jogtalanul visszaállított gyulai vám eltörlését kérték az uralkodóktól, mert a vámszedés miatt az élelmet szállítók elkerülték a várost, és máshol, nemegyszer az ellenségnek adták el terményeiket.

5 A szántógazdaság kiterjesztését a földművelésre alkalmas terület szűkössége is gátolta. Ez késztette a gyulai polgárokat már korai időktől fogva arra, hogy a szomszédos településeken szerezzenek vásárlás útján, zálog fejében, esetleg bérletként birtokot. így például a később nemességre emelkedett Somogyi András a XV. század végén zálogjogon bírt földeket Kesziben és Jánosházán. A XVI. század elején nemesített Oláh Jánosnak Megyésen és Ajtóson voltak birtokai. 1469-ben Csuka Mátyás és Fosztó András gyulai lakosoknak Dicze Gergely udvarbíróval egyetemben 100 forint értékű búzaasztaguk volt Szénáson. 1553-ban egy kárüsszeírás során négy Dobozon birtokos gyulai lakos neve szerepelt a pa-