Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

Jegyzetek

157. 34 Veress i. m. 216. 229. 35 Veress i. m. 289. 36 Veress i. ni. 257. 327. 37 Veress i. m. 214. 229. 38 Veress i. m. 92. 39 Veress i. m. 225. 229. 216. 230. 40 Veress i. m. 295. 41 Veress i. m. 208. 230. 291. 42 Kis Zechyn, Nagzechin 1559. Veress i. m. 297. 43 A költemény Gyulavarsánynak is nevezi. 44 ..V.o. Varsányhely határrész Sarkadkeresztúr határában. 45 Magyar etymologiai szótár 46 Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1938. I. 210. 47 Vö. Echkhardt i. m. 64-67. 48 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Budapest, 1908. II. 227. 49 Eckhardt i. m. 62. 50 Petrik i. m. 660. 51 Eckhardt i. m. 67. 52 Petrik i. m. 660. 53 T. Kiss Anikó tanárnő volt szíves rendelkezésemre bocsátani. 54 Képes Újság II. (1866) 629. 55 Az utóbbi mecset alapjait a régészeti feltárás már napfényre hozta. 56 A II. sz. általános iskola a Petőfi téren. 57 A vár a XV. sz. első felében épült, építése nem köthető az 1435. évhez. 58 A ferences kolostor helyét - Karácsonyi nyomán - itt még tévesen adta meg Imp lom. 59 Gyula hetipiacát 1384-ben említi először forrás, országos vásárát először 1467-ben. 60 Bácskai Vera szerint 12 céh működése Gyulán elképzelhetetlen, hiszen a legfejlettebb kézműiparral rendelkező szabad királyi városok közül is csak a legnagyobbakban szerveződtek ilyen nagy számban. (Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században. Megjelenés előtt.) 61 Kerítés; különösen olyan, amelyet felhányt föld és a rajta nőtt bokrok sora vagy ágakból, venyigékből készült szövedék alkot. 62 Antoni (Antonius) atyáról részletesen: Draskovich József: Egy XVIII. szá150