Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján

míves, Pap és Uri utca. e) Az utca jellegzetes tulajdonságáról, alakjáról, helyzetéről: Magyargyulán a Gyep, Hosszú, Kapa, Kerek, Kereszt (összekötő), Keskeny, Könyök, Nagy, Rövid, Szél, (Szélső), Szép, Víg, (Vég, Végső), Villa utca -, Németgyulán az Első, Fő, Gyep, Hosszú, ív, Kis, Szél, (Szélső), Vizes és Zöld utca. f) Állat- (főleg madár-) és növénynevek (egy részük lehet kocsmanév is): Magyargyulán Galamb, Gerlice, Héja utca, Kakas tér, Kecske, Kígyó, Pacsirta, Ruca, Szarka és Veréb utca, továbbá: Szilva és Virág utca -, Németgyulán a Bárány és a Virág utca. g) Szentekről: Németgyulán a Szent János és a Szent József utca. h) Ismeretlen eredetűek: Magyargyulán a Dob és a Serény (?) utca -, Németgyulán a Hatvan és a Vadas utca. 3. A magyar- és németgyulai utcanévanyag tehát 1851-ben a következőképpen oszlott meg: a) vízfolyásról és vízrajzi vonatkozásról kapta a nevét 13 utca b) nevezetes épületről vagy létesítményről 31 c) arról, hogy hova vezet: 6 d) rendeltetéséről 3, lakójáról 9 e) az utca jellegzetességéről 23 f) állatos növénynév 14 g) személynév 2, ismeretlen eredetű 4 utca. 4. Németgyula különállása idején a németgyulai utcáknak német nevük is volt. Közülük néhányat ismerünk: ív utca: Bogen-Gasse, Padló utca: Steg-Gasse, Szél utca: Letzte-Gasse, Úri utca: Herren-Gasse, Vadas utca: Wilde-Gasse. A magyar utcanevek tehát a németek fordításai. (Kóhn i. m. 32-37.) 5. A két Gyulán 1851-ben tíz azonos nevű utca volt: a Gyep, Hosszú, Kápolna, Körös, Kulcs, Malom, Szél, (Szélső), Városház, Virág és Zöld utca. Ezek az utcák a két városban egymástól távol esnek, nem egymás folytatásai. IV. Az 1851-55. évi kataszteri felvétel A Békés Megyei Levéltárban van egy kataszteri térkép Gyula város belterületéről. (BML. Bm. T. 141. sz. térkép.) Címe és keltezése nincs. Szerzőjét nem ismerjük, megállapíthatjuk azonban, hogy 1851 és 1855 közt készült. A telekkönyvi felmérés alapjául szolgáló utcanévjegyzék, mint láttuk, 1851-ben készült. Tudjuk, hogy a helyszíni felvételt még az évben megkezdték, és 1855-ben fejezték be (Scherer: Gyula város története II. 72.) A térképen Magyargyulát a János árka választja el Németgyulától. Az árkot 1856-ban töltötték be. A térképen az 1851. évi utcanévjegyzéken szereplő 1G5 utcanév közül 74-et változatlan, 8-at változott alakban találunk, sok utcanév hiányzik, vagy utólag van beírva, viszont új utcanevek is tűnnek fel. Magyargyulán a Bárány, Bú107