Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján

ték. Az öregek sok zug utcanevét ismerik: Ambrus, Diószegi, Kecske, Kis, Nyikora és Torma zug. A két első és a két utolsó zug ott lakó családról kapta a nevét. Voltak és vannak tréfás elnevések is: Gatyaszár (vagy Kétgatyaszár) utca kettő is volt. Kétfelé ágazó Y alakú utcákat neveztek így. Az egyik a mai Karácsonyi János és Dob utca volt, a másik a Kerecsényi és a Régi temető utca. Volt egy Gatyaülep is. A Zsinór utca nyugati végén levő zsákutca. II. A szabadságharc előtti utcanevek 1. A török világ előtt Gyula két megyéhez tartozott. A vár és a Fehér-Körös (a mai Élővízcsatorna) bal oldalán fekvő Gyula városa Zaránd megyéhez, a jobb parton fekvő másik Gyula Békés megyéhez tartozott. A 16. század első feléből 17 gyulai utcát ismerünk névről. A Zaránd megyei részen volt a Bojtorján, Ispotály, Nagy, Sánta és Szegény utca, a Békés megyein pedig az Apáca, Barát, Krakó, Palotahely, Szentmóricz és Újfalu utca. Nem tudjuk, melyik megyébe esett a Bagd, Halász, Malom, Malomszeg, Salygó, és Szentmiklós utca. (Karácsonyi: Békésmege Története II. 144-145. Veress: Gyulai Oklevéltár 60, 62, 66, 92-95, 114.) A török világot egyikük sem élte túl, de a 18. századból sem ismerünk egyetlen utcanevet sem. Bizonyára tévedésen alapul Mogyoróssy Jánosnak az az állítása, hogy a 18. században Szent Lőrinc utcának nevezték a mai Városház utcát annak emlékére, hogy 1566-ban a várból kitörő őrség Szent Lőrinc éjjelén itt ütközött meg győzelmesen a törökkel. (Mogyoróssy: Gyula hajdan és most. Gyula. 1858. 202.) Az állandóan cserélődő lakosság aligha őrizhette meg két évszázadon át a csata emlékét. 2. A múlt század elejétől több adatunk van arra, hogy a gyulai lakosság ismerte és használta is az utcák népi nevét. Hivatalosan azonban - igen kevés kivétellel - csak házszám szerint vezettek minden nyilvántartást, az adódézsma, robot- és közmunkalajstromokat, anyakönyveket, később a telekkönyveket, birtok- és népszámlálási íveket. Az idézéseket is házszámokra címezték és kézbesítették. (Kóhn Dávid: Gyula város utcái és terei. Gyula 1937. 3.) Az iratokban szükség esetén a szomszédokat nevezték meg. Pl. egy 1828. évi szerződésben: "az Újvároson Kiss Antal özvegye és Üreg Tótt János tőszomszédok között a 736. sz. alaltt fekvő inkvilináris házamat (=zsellérházamat) elalkudtam." (BML. Mgy. ir. 1828. II. 16.) - De még a század végén sem sorolták fel, hogy az egyes választókerületekhez mely utcák tartoznak. 1897-ben pl. így határozták meg a 3. választókerületet: "A 3. választókerületet képezi Kosároldal, 105