Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város hatvan év előtt

XXX 1870. január 17-én kezdték meg a munkálatokat. Július 23-án délután 4 órakor érkezett meg Gyulára az első vonat. A nemzeti színű szalagokkal feldíszített mozdony csendesen vontatta a vasúti anyagokkal megrakott kocsikat. A homokbánya táján összegyűlt tömeg ujjongva fogadta a vonatot. Az állomás akkor még nem volt készen. A vasúti társaság oda szánta, ahol ma is áll; az aranyági szőlők szénáskertjébe. Ez azonban nem volt kedvére a városnak. Nagyon messze esett. A város inkább azt szerette vona, ha a vasút megkerüli a várost és az állomást a szélmalom táján építik meg. Arra már volt kövesút. A vége az lett a dolognak, hogy a város mégiscsak kisajátította a Magyar utca végét elzáró házakat és végig az aranyági szőlők közt - a Sugár utat. Ebből lett a város legszebb utcája. Volt posta is Gyulán. Egy postakezelő hordta a postát kocsin Sarkadra és Csabára. Fizetése 12 forint és lótartás volt. A forgalom növekedésével a Fő utcára (Városház út) került a posta. A felek kényelmére az utcán az ablak alá falépcsőt tettek. Ugyanis a forgalmat az ablakon át bonyolították le. Ám a lépcső szemet szúrt a városi mérnöknek. S minthogy a "város szépészetre" akkor is sokat adtak, be kellett venni az egész utcát elcsúfító tákolmányt. A közrendészet meglehetősen gyengén állott. A csendlegények nemigen tudtak rendet tartani. 1870 májusában megesett, hogy a céhgyűlésről nótaszóval hazafelé ballagó, harcias kedvű csizmadiamesterek nekirontottak egyiknek. Agyba-főbe verték és lefegyverezték a jámbort. A rabokat a megyei börtönben őrizték. Hogy nem valami szigorúan, eléggé bizonyítja, hogy egyikük, egy Szőke Bandi nevű szegénylegény, könnyűszerrel elillanhatott. Rövid idő múlva csak elfogták megint a Csanád megyei pandúrok. Éppen a dombiratosi csárdában iszogatott. Már pisztolya is volt. 1870-ben egyéb események is történtek. Megalakult a nőegylet, a torna- és tűzoltóegylet. Volt némi zenei élet is. A magándalkör nem sok vizet zavart. Tagjai, ahányan voltak, annyifelé húztak. - A mai polgári leányiskola helyén állott a Korona vendéglő. Itt mutatta be a tudományát 1870-ben Boka József hegedűművész és Nagy Jakab "tilinkoművész". 1870-ben jelent meg Nagy Ferenc gyulai könyvárus kiadásában két zenemű zongorára. Mindkettő Staab Lénárd gyulai zongoratanító szerzeménye volt. 89