Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város hatvan év előtt

Reményi a szabadságharc alatt Görgey tábori hegedűművésze volt. A világosi fegyverletétel után külföldre menekült. Bejárta az egész világot és annak minden szögletében dicsőséget szerzett a magyar hegedűnek. Amikor hazajöhetett, 1861-ben országos körútra indult. Hangversenyei a sötét elnyomatást követő, rövid alkotmányos korszakban nemcsak művészi, de hazafias eseményt is jelentettek országszerte. A magyarruhás művészt mindenfelé nagy lelkesedés fogadta. Hogy egyebet ne említsünk, ő hegedülte össze az első Petőfi-szobor költségeit. Gyulán háromszor játszott Reményi: 1861-ben, 1869-ben és 1891-ben. Az első gyulai hangversenyről közelebbi részleteket nem tudunk. 1869. október 23-án Nagyváradról érkezett Gyulára. Nagyváradon két hangversenyt is adott. Azok tiszta jövedelmét csaknem teljesen a tervezett nagyváradi árvaháznak juttatta. 23-án este a Korona termében hangversenyezett. A Korona vendégfogadó a mai polgári leányiskola helyén állott. Az udvarán tartotta 1870-71ben Follinus színtársulata is előadásait. A hangversenyen szép számú közönség jelent meg. Az egyes számokat nemcsak megtapsolták, de meg is éljenezték. Különösen a Rákóczi-ábránd ragadta el a hallgatóságot. 1891-ben országos körútja alkalmával Reményi ismét eljött Gyulára. Hangversenyének tiszta jövedelmét ekkor a gyulai jótékony nőegyletnek ajánlotta fel. Május 30-án, szombaton délután 3 órakor érkezett Gyulára. Az állomáson a város és a nőegylet nevében dr. Bodoky Zoltán üdvözölte. A hangverseny a Göndöcs-népkert pavilonjában volt. A terem zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Annyi ember azelőtt Gyulán csak Blaha Lujza előadásán volt együtt. A hangversenyen Mendelssohn, Chopin, Paderewsky és Schubert szerepeltek, no és Reményi átírásában magyar dalok is. Köztük a világhírre szert tett "Repülj fecském" és "Ugyan, édes komámasszony" is. A hangverseny fényesen sikerült. A közönség tetszése és elragadtatása nem ismert határt. A nőegylet azzal rótta le háláját és elismerése adóját, hogy a művésznek szép babérkoszorút nyújtott át. (Békésmegyei Hírlap, 1931. dec, 1. 2. p.) GYULA VÁROS HATVAN ÉV ELŐTT Elmúlt idők avarját járjuk. Rég elporladt arcok könnyét, mosolyát akarjuk visszavarázsolni, ha csak egy röpke pillanatra is. 87