Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Egy százéves évforduló. (Ecsedy Gábor)

részre tódult és az árnak gáttal útját is állta. Ámde a víz a város délkeleti oldalára húzódott és a Rucavároson, meg az ott levő cigánysoron át beözönlött a magyarvárosi részre. Még 21-én is egész nap dolgozott a lakosság, de a víznek már nem lehetett útját állni. Aznap már a városban és határban mintegy másfél ezer ház állott víz alatt. Az árvíz két emberi életet is követelt áldozatul. Az összeköttetés a szomszéd helységekkel megszakadt. A postát elszánt legények lóháton vitték át a hullámokon. Két-három szárazmalom kivételével a többi kismalmok mind a víz alá kerültek. A lakosságot abban az időben főleg a református kenyérsütő asszonyok látták el kenyérrel. Ezeknek háza és kemencéje azonban szintén romokban hevert. A temetők is víz alatt állottak. A nagy bajjal, alig egy-két lábnyira leásott koporsót a hullámok nemegyszer rögtön kimosták és továbbsodorták. Ennek az árvíznek a következménye az új meder ásása lett. 1856-ban fogtak hozzá a munkások. Az előrehaladt munkálatokat 1857. május 26-án a királyi pár is megtekintette. Az új medret 1858-ban adták át rendeltetésének. Ezzel az új mederrel azonban csak elterelődött az árvíz veszedelme, de végképpen nem hárult el a város felől. Azóta is, így 1871-73-76 és 81-ben is kisebb-nagyobb kiöntések veszélyeztették a várost. Nagyobb veszélytől azonban a gondos szabályozás, a medrek jó karban tartása megmentette a várost. (Békésmegyei Hírlap, 1932. ápr. 10. 2. p.) EGY SZÁZÉVES ÉVFOROULÓ /Ecsedy Gebot] Ezelőtt száz esztendővel a Tudományos Gyűjteményben egy terjedelmes értekezés jelent meg Gyuláról. Szerzője Ecsedy Gábor gyulai református lelkész volt. Ez a dolgozat Gyula város első összefoglaló története. Ecsedy Gábor akkor már 15 éve lelkészkedett Gyulán. Nagytekintélyű ember volt, amit már az is bizonyít, hogy több tekintetes vármegyék táblabírája volt. Egyháza érdekében sokat tevékenykedett. Az ő idejében nagyobbították meg a református templomot úgy, hogy a belső véget 3 ölnyire kitoldották és kórussal látták el. Akkor készült egy kilencváltozatos orgona is a kórusra. Ecsedy hangyaszorgalommal gyűjtötte össze és foglalta rendszerbe a város történetére vonatkozó elszórt adatokat. Munkájának azonban még ennél a történeti összeállításnál is értékesebb része az, ahol a város akkori állapotával foglalkozik. Adatai után magunk elé képzelhetjük a száz év előtti kis mezővárost. A város legszebb épülete a kastély volt. A kastély üvegházában citrom- és 66