Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Toronyi Tamás

Sebestyén gyulai orvost, Füleki szalontai hadnagyot és a Tamásdán lakó Baranyit.

24 4. Toronyi Tamás nevét Eckhardt megtalálta a gyulai lovas vitézek 1562. és 1564. évi lajstromában. Mindkét jegyzékben Bánffy György kapitánysága alatt szolgált. "Tomas Torny equis 5 praesens", illetve "Thomas Thorny 6", vagyis To25 ronyi Tamás 5, illetve 6 lóval volt a szemlén jelen. A név kiejtése Tornyi volt. A vitéz családja nyilván a Csanád megyei Tornya vagy a Békés megyei Szen26 tetornya községből származhatott. Eckhardt helyes megállapításait a Tornyi-családra vonatkozó egykori adatokkal egészíthetjük ki. A Tornyiak a XVI. század közepén Gyulán, a Bojtorján (Boythoryan) nevű részen laktak. Amikor 1553-ban a királyi biztosok Gyulán és környékén a gyulai várőrség okozta károkat összeírták, a kárvallottak közt 27 volt Tornyi Bálint (Valentius Torny, illetve Valentius Tornyi) és Tornyi Já28 nos özvegye is (Relicta Joannis Tornyi, illetve Tornya). A név tehát itt is Tornyi, illetve Tornya alakban fordul elő (Vö. Balassi és Balassa, alább Bárányi és Baranya). Van azonban a gyulai Tornyiakról egy két évtizeddel régibb adat is. A gyulai uradalom 1525. április 24-i adójegyzékében a család két tagja is szerepel: Gregorius Thornai a gyulai Nagy utcán (Nagwcya), Joannes Thor29 nai pedig a gyulai Sánta utcán (Santawczya). A családnévnek eszerint Tornyai változata is volt. (Vö. alább a Baranyai alakot.) 5. Toronyi Tamás tehát a XVI.század közepén valóban élt Gyulán. Hogy azonban Véggyula várában valami jelentősebb szerepet játszott volna, arra vonatkozólag semmiféle feljegyzés sem maradt fenn. Nyilván - állapítja meg Eckhardt - abban a XVI. vagy XVII.századi históriás énekben, amely Vörös Mihály versének alapjául szolgált, az énekmondó Toronyi Tamás élete folyását és hősi halálát a gyulai vitéz hozzátartozóinak megbízásából, az ő adataik alapján, a hősre nagy mértékben kedvezően írta meg. Eckhardt sejtése helyesnek bizonyult. Kemény János erdélyi fejedelem 1657-58ban tatár fogságban írt Önéletleírásában részletesen ismertette családja származását. Édesanyjáról ezt írja: Édesanyám volt Tornyi Zsófia, kinek atyja Tornyi Tamás Gyulában lakott, igen híres vitéz, s nagy főember volt. Első halálos kopiatörése, bajt-viadala akkor Aradban lakott Deli Huszajn híres törökkel tizennyolc esztendős korában szerencsésen volt; azután is sok jeles dolgai. Onnan hívattatott be Erdélybe lugasi és karánsebesi bánságra, adván melléje az pusztakamarási, magyargáldi akkori időben szép jószágokat 40