Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)
IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Gyula város története. Az őskortól Gyulamonostoráig (1214-ig)
Eddigi ismereteink szerint a gyulai határ legrégibb lakói az időszámításunk előtti 4. évezredben, az újabb kőkor Körös-kulturának nevezett szakaszában telepedtek le a vízparti hatasabb helyeken, a mai Sándorhegyen, Szeregyházán, a Törökzugban és a vasúti homokbánya környékén. Halászattal és vadászattal foglalkoztak. Halottaikat zsugorított helyzetben temették. A 3000-2500 közötti tiszai kultúrából csak szórványlelete ink vannak. Ez a nép már földműveléssel is foglalkozott. Ezt bizonyítja az Ajtóssy Albert utcában talált őrlőkő. A 25002000 közti időből két rézkori sírt találtak a Sándor hegy nyugati oldalán. A 2000-1000 közti bronzkorból és az 1000-ben kezdődő vaskorból is csak szórványemlékeink vannak Remetéről és a Dürer Albert utcából. Talán az időszámításunk szerinti első négy évszázadban volt a legnépesebb a határ. A késő római hatás alatt álló szármata-jazigoknak több településük volt itt. Az Aranyágnak századunkban beépült, vasútvonalon inneni, hatasabb részéről sok késő római típusú, finoman korongolt, szürke edény került a múzeumba. A vasúti homokbányában 1870 tájban előkerült sírokban az edényeken kívül sok fibulát, köztük egy AVCISSA feliratút is találtak. A Béke sugárúti iskolaépü6 let építésekor 1927-ben egy domborműves terra sigillata edénydarab került elő. Szeregyházán a Nádházi-tanya mellett 1933-ban végzett ásatás során néhány szármata-jaz ig kori, római típusú edénytöredékkel telt hulladékgödör anyaga került a múzeumba. Nagy településük volt Sándorhegyen is. A Kálvária-dűlőben két csaknem teljesen ép fazekaskemence is napvilágra került. A Siórét hatasabb részén hordó alakú, szarmata-jazig kalcedon gyöngyöket találtak. A kígyósi út jobb oldalán a téglagyári agyaggödrök kitermeléskor sok ekorbeli sír pusztult el évtizedeken át. A népvándorlás korában sokféle nép fordult meg itt. A 272-ben feltűnt első germán nép, a vandál Farkashalom hatasabb részén élt. A mintegy fél évszázaddal később megjelent gótok települését a Gyulavári út mellett talált sírok díszes, nagy ezüst fibulái, az újabb félszázaddal később itt élt hunok település helyét a Sándorhegyen talált edénytöredékek jelzik. Az V. század közepétől a VI. század közepéig itt élt gepidák emlékét pedig az Aranyágban talált szép, aranyozott ezüst csuklócsat őrzi. Az 568-ban megjelenő avarok újra benépesítették a gyulai határt. Az első, kétségtelenül avar lelet 1859-ben Szentbenedeken homokkitermeléskor került elő. Egy gazdag lovassíron kívül egy arany fülbevalót is találtak, mely a földesúr tulajdonába került, és nyoma veszett. Ugyancsak avar lovassírt találtak századunk elején Sióréten, a Lencsési-híd közelében. 1937-ben Szabadkán a Vidőféle tanya mellett tárta fel a Városi Múzeum egy kisebb avar temető felét, 32
