Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A Városi Múzeum ásatásai. A szeregyházi Árpád-kori templom

sze állott, a gyulai róm. kat. egyház megvásárolta. Bizonyára módját fogják az illetékesek találni annak is, hogy a falmaradványokat az idő viszontagságai ellen megvédjék, és azt a helyet, ahol félezer esztendővel ezelőtt ájtatatos szívek imája szállt az Egek Urához, történelmi jelentőségéhez méltó módon rendezzék. (Gyula, 1933. 9 p.) A VÁROSI MÚZEUM ÁSATÁSAI A szeregyházi Árpád-kori templom A gyulai vasútállomástól valamivel több, mint három kilométer távolságra, Szeregyházán javában folynak a gyulai Városi Múzeum ásatásai. A Nádházi-tanyától nyugatra van a határrész leghátasabb helye. Olyan magas itt a föld, hogy a nyolcvanas évek nagy árvize sem tudott a domb tetejére feljutni. A szájhagyomány századokon át megőrizte, hogy itt az ellaposodó, széles domb tetején valamikor réges-régen templom állott. A dombtól északra levő hajlásban meg egy gulyaakol volt valaha. Ide süllyesztették volna el a török elől menekülő lakosok a kis templom harangját. Ami a harangot illeti, nem lehetetlen, hogy valóban így történt a dolog. A történelem több olyan esetről tud, hogy az elmenekült lakosság a veszedelem elmúlásakor újból visszaszállingózott és felhúzta a kútba vagy a mocsárba süllyesztett harangját. Viszont az is igaz, hogy legtöbb régi kútról úgy tudja a nép, hogy harang van a fenekén. Bennünket most elsősorban a föld mélyén rejtőzködő falak érdekeltek, amelyekről mindössze annyit tudunk, hogy részben terméskőből, részben folyami kavicsból épültek. Nádházi András a legszívesebb készséggel megengedte, hogy a tarlón és a kukoricás szélén a kutatásokat megkezdjük. A munka hétfőn kezdődött és most már - eső, szél, sőt jégverés után is - napvilágra került egy kis templom teljes alapzata. Nem nagy templom volt. Hossza mindössze 13 m B3 cm volt, szélessége a keletnek néző szentélynél 4 m 85 cm, a népi templomnál 6 m 35 cm. Az átlagosan 1 m 20 cm mély alap alján hatalmas terméskövek vannak. Ezekre mintegy félméteres kavicsfal következik. A templom föld feletti falai, úgy látszik, nagyméretű téglából épültek. Faltámasztó pillérei nem voltak. Ez a körülmény, meg az alap jellegzetes alakja és a kavicsfal arra mutatnak, hogy a kis templom a XII. század közepe előtt épülhetett. A templom és a körülötte fekvő falucska már évszázadokkal ezelőtt eltűnt a 15