Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

zető, bizonyára fedett folyosó nyomait is, amelyen az éjszakai zsolozsmára vonultak hajdanában a barátok. Az épülettömb északi oldalát a templom foglalta el. Szentélye keletnek, főbejárata nyugatnak nézett. Északi és oltár mögötti oldalát erős pillérek támogatták. Belső hossza 35 méter, szélessége a szentélyben 7, a népi templomban 10 méter volt; ez az arány ma szokatlan, a gót stílusú templomoknál azonban közönséges volt. Ugyanez az aránya, hogy csak egy közeli példát említsünk, a szegedi ferencrendű templomnak is. Még inkább meghosszabodott a templom, amikor nem tudni, mikor és mi okból, kibővítették. Az oltár mögötti falakat lebontották, és arrafelé toldották meg a templomot ugyanolyan alakban. Ez a toldalék azonban nem terméskőből, hanem téglából épült. V. A kolostor és templom nagysága már egymagában megcáfolja Karácsonyinak azt a tanítását, hogy az épületmaradványokban az ajtósi nemesek udvarházainak alapfalait lássuk. De Ajtós temploma sem állhatott itt. Nemcsak azért nem, mert Ajtósnak sohasem volt kolostora, hanem azért sem, mert a kicsiny Ajtós kurtanemeseinek nem lett volna elegendő anyagi ereje arra, hogy ily roppant kőmennyiséget valahonnan Arad vagy Bihar vármegyéből ideszállítsanak. A templom egyébként is igen díszes volt. Hornyolt, vörös márványdíszéből és ónkeretbe való üveg ablakszemeiből is sok töredék került elő. Ilyen templom építésére és felszerelésére csak nagy jobbágytömeg felett rendelkező, dúsgazdag földesúr vállalkozhatott. Márpedig a Maróthiak ilyenek voltak. Fel kell tehát vetnünk a kérdést: milyen rendé volt a templom és kolostor? Városunk ősi neve Julamonustura (Gyulamonostora) volt. Legelfogadottabb nézet, hogy bencés monostorról kapta nevét. Akármilyen rend monostora is állott itt, nyilvánvaló, hogy a kis falu középpontjában kellett lennie. Az egész helység miatta és körülötte telepedett. Nem állhatott máshol, mint a mai plébánia2 templom táján. A ferencrendűeken kívül egy másik rend tagjairól is van két sokat vitatott hitelességű adatunk: a pálosokról. 1327-ben Miklós, csanádi gróf Gyulán Szent Jeromos tiszteletére templomot és mellé a pálosok részére kolostort emelt. Viszont egy másfél száz évvel későbbi adat szerint Kinizsi Pál azt a hat gyertyatartót, melyet még Szent László készíttetett és a törökök Nagyváradról elraboltak, a hitetlenek kezéről visszakerítette és a gyulai pálos templomnak ajándékozta. Ha valóban voltak Gyulán pálosok, kolostoruk után talán a város északi ré15