Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)
III. Néprajzi írások - Néprajzi teendőink Békés vármegyében (Békés megye néprajzi irodalmának bibliográfiája)
145 tett. Gyermekjátékaink feljegyzésében nagy érdeme van a korán elhunyt Gulyás Jánosnak. A Békés megyei népi zenével Bartók Béla és Kodály Zoltán foglalkozott, a nép147 tánccal senki. Még két idetartozó néphagyományra kell olvasóink figyelmét felhívnunk. Az 148 egyik a népi levélforma. Végh József békési leveleket ismertetett. E sorok írójának nagy népilevél-gyűjtése vár feldolgozásra. A másik az állítólagos Békés megyei rovásírás. 1902-ben általános érdeklődést keltett az a hír, hogy a gyulai származású Tar Mihály földműves ismeri és írja az ősi rovásírást. Az országos lelkesedés hatása alatt Fadrusz János is a Tar-féle rovásírással vésett fel hat regőséneket a zilahi Tuhutum emlékére. Tar a rovásírást állítólag az apjától tanulta, aki csorvási számadó volt. A Tudományos Akadémia által megindított vizsgálat azonban kiderítette, hogy Tar könyvből tanulta a rovásbetűket. Viszont említést érdemel, hogy a Békés 1902. évfolyamában az olvasható, hogy a gyulai református magyarok közül számosan is149 merik a rovásírást, nemcsak az öregek, hanem a fiatalok is. 4. A Békés megyei tárgyi néphagyományok lános a békési 151 150 A Békés Megyei nép régi ruházatára vonatkozólag Banner János a békési levéltárban levő régi köröző levelekből sok viselettörténeti adatot közölt. Használható adatokat találunk Palugyay Imre és vitéz Durkó Gábor említett művé152 153 ben is. Banner Benedek a békési menyasszonyködmönről írt. Végül megemlítjük, hogy Garay Ákos néhány Békés megyei hajviseleti adatot közölt. 155 A békési magyar lakosság népi építkezéséről Banner János alapos tanulmánya tájékoztat. A szeghalom vidéki régi kutakról Fehér Gyula írt. A bútorzat és berendezés tekintetében csaknem kizárólag a múzeumok gyűjteményeire vagyunk utalva. A Békés megyei tűzhelyekkel, a tűzhely körüli élet159 tel, konyhaműveletekkel és világítással Gunda Béla foglalkozott tüzetesen. Sok részletre kiterjedő gyűjtése Dobozról, Békésszentandrásról, Kondorosról, a gyomai, endrődi és csákói tanyákról ad bőséges adatokat. A Békés megyei nép élelméről az előbb említetteken kívül Gunda Béla még egy másik tanulmányt is írt, melyben az orosházi és nagyszénási kenyérsütésről 162 írt részletesen. A békési nép táplálkozásáról vitéz Durkó Gábor közölt adatokat. A békési kenyérsütés szókincsét vitéz Varga Imre jegyezte fel. Ami a népi foglalkozásokat illeti, a gyűjtögető foglalkozásokról (a gomba-, gyógynövény-, vadméz- stb. gyűjtésről) jóformán semmit sem tudunk. Magában áll Fehér Gyula dolgozata a sárréti nádról. 141