Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - Régi gyulai népszokások

is a lányok inkább azt szeretnék tudni, férjhez mennek-e hamarosan és kihez? Ennek a megtudására aztán számtalan mód van. A legelsőt az idén aligha lehet kipróbálni, mert ahhoz hó kell. A lányok ugyanis karácsony estéjén egy nadrággal végigboronálják az udvaron a havat, az­tán összehajtják a nadrágot és párnájuk alá teszik. Álmukban aztán meglátják, aki elveszi majd őket felségül. Vacsorakor eggyel többet terítenek. Ha a lány benéz a kulcslyukon, ott látja az asztalnál ülni a leendő urát. Vacsorától éjfélig folyik a kártyázás, leginkább dióra. A lányok az első nye­reségből egy diót kivesznek, kétfelé veszik, a belét kiszedik és kovászt tesz­nek beléje. Álmukban az költi majd fel őket dagasztani, aki nekik van szánva. Lassan telik az idő éjfélig. Közben próbálgatják a sorsot. Elővesznek öt csé­szét. Az egyik alá gyűrűt, a másik alá hamut, a negyedik alá kenyeret tesznek, az ötödik alá semmit se. Akkor behívják, aki a rendezgetés alatt kint volt és az felemel egy csészét. Ha a gyűrűst emeli fel, jövőre férjhez megy; ha a sóst, akkor is férjhez rnegy, de el is válik; ha a hamust, meghal fiatalon; ha a kenyerest, jó módba jut; ha az üresét, nem megy férjhez. Mielőtt aztán az éjféli misére elindulnának, párnájuk alá tesznek három szem babot. Az egyik egészen meg van a hajától tisztítva, a másik félig, a harmadik hámozatlan. Éjféli mise után aztán a lány lefekszik és a párna alól egyik sze­met a földre dobja. Reggel megnézi, hogy melyiket dobta el. Ha az egészen meg­hámozottat, szegény lesz az ura; ha félig hámozottat, jómódú lesz, ha pedig a hámozatlant, akkor meg éppen gazdag lesz az ura. Van azonban a férjhezmenésnek egy igen egyszerű módja is. Ha valamelyik lány olyan almát eszik, amelyiknek 9 magja volt, annak a magját elteszi. Ha már ki­lencszer kilenc magja gyűlt össze, elviszi az éjféli misére és észrevétlenül annak a legénynek teszi a zsebébe, akinek a felesége szeretne lenni. Ha valaki Luca-naptól karácsonyig mindennap harap egyet egy almából, vigye el karácsony éjfelén az almát a templomba. Kijövet harapjon bele az almába. Amelyik fiú azt mondja, hogy ne egye meg az almát, vagy kér belőle, az lesz a jövendőbelije. Hazafelé menet sem kell hiába vesztegetni az időt. Meg kell zörgetni az abla­kot. Ha azt kiáltják ki: menjetek dolgotokra! akkor a kopogtató nem megy férj­hez, de ha nem szólnak senmit akkor igen. (Tanácsos ezért nagyothallók ablakán kocogtatni.) (Békés, 1935. dec. 25. 1. p.) 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom