Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula város utcanevei. Az utcanévkutatás feladatairól és módszeréről egy település példáján

Rácz, Rázel, Terényi, Thezárovics, Tomcsányi, Vida, Báró Wenckheim Béla, (Gróf Wenckheim) Frigyes és Krisztina utca. Jellemző a korra, hogy a névsorban kis érdemű, sőt minden tekintetben érdemtelen földesúr, várkapitány, fő- és alispán, polgármester is szerepel. Ugyanakkor kapta a Honvéd és a Barát utca is a nevét. Ez utóbbi nevet a mai Munkácsy Mihály utca viselte, ui. Karácsonyi János egy régi látkép alapján úgy vélte, hogy a 15. század első felében itt épült fel a gyulai Ferenc-rendi templom és kolostor. (BML. Gy. kgy. jk. 153.) - 1899-ben a képviselő-testület díszpolgárrá választotta Erdély Sándort, aki igazságügy-miniszter korában a megyei törvényszéknek Gyulán való felépítésével a város számára a megyeszékhelyet továbbra is biztosította - és róla a vasútállomáshoz vezető sugárutat Erdély Sándor útnak nevezte el. (Scherer i. m. II. 29.) VII. A 20. század első két évtizede 1. Századunk elején, még az első világháború előtt három peremrésze keletkezett a városnak: Újgyula a Balassa, Berzsenyi, Ilosvai és Tinódi utcákkal, Ajtósfalva a Fecske, Fürj és Hódi utcákkal és Szentpálfalva a Bem, Dobó, Faiskola és Vörösmarty utcákkal. Ezek már mind rajta vannak a Falta Imre-féle "Gyula város térképén", mely 1913-ban Dobay János kiadásában jelent meg. A felsoroltakon kívül ezen a térképen jelennek meg először a következő utcanevek: a Bajza, Erzsébet, Görbe, Gyár, Halácsy, Selyem, Szentháromság, Toldi, Toronyi, Újfalussy és Újülés utca. 2. 1914-ben Weisz Mór gyáros javaslatára a képviselő-testület a Városház utcát I. Ferenc József, a Megyeház utcát pedig Vilmos császár utcának nevezte el. (BML. Gy. kgy. jk. 156.) Ez a határozat teljesen feledésbe ment. 3. 1918-19-ben is kellett valamilyen utcanév-változásnak lennie, bár annak semmi írásos nyoma nem maradt, ui. 1919 elején felbukkan Gyulán a Böhm utca. (Békés 1919. I. 12. 5.) VIII. A két világháború között 1. A két világháború közt több alkalmi utcaelnevezésre került sor. 1924-ben a gyulai németek letelepedésének 200. évfordulója alkalmával K. Schriffert Józsefet a képviselő-testület díszpolgárrá választotta, és utcát nevezett el róla (a mai Táncsics utcát - BML. Gy. kgy. jk. 121.) - 1927-ben Gróf Klebelsberg Kunóról, 1929-ben Karácsonyi János történetíróról, a város szülöttéről 109