Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula a polgári demokratikus forradalomtól a tanácsköztársaságig

A politikai pártok szervezkedése 1894. november 3-án Dutkay Béla gyulai polgármester még azt jelentette az alispánnak: "A munkásoknak szocialisztikus vagy egyéb irányú mozgalma - istennek legyen hála - ez ideig még sehol sem észlelhető". Ugyanő 1898. február 24én ezt írja: "A munkásokhoz koronként érkeznek szociális irányú lapok, azonban miután a munkások között oly vezető^ kiben a munkások bizalmukat fektethetnék, ez idő szerint még nincsen azoknak tanai megfelelő talajt nem nyerhetnek." Ilyen vezetővé fejlődött Dundler Károly gyulai asztalossegéd, aki 1903 májusában az asztalossegédek sztrájkját vezette. Az első világháború végén Gyulán csak a Szociáldemokrata Párt és a szakegyletek rendelkeztek szervezett erővel, melyet mozgósítani is tudtak. Az események irányítása egyre inkább a baloldali szocialisták kezébe került. A többi párt sebtében igyekezett megalakulni, így a Polgári Radikális Párt 1918. november 2-án, a 48-as Párt november 24-én, a Keresztény Szocialista Párt december 13án, a Kisgazdapárt december 29-én alakult meg. Tömegbázisuk alig volt. Rendkívüli megyei közgyűlés 1918. november 12-én folyt le gyér érdekődés mellett a vármegyei törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése. Ezen heves szócsata fejlődött ki a Szociáldemokrata Pártot képviselő Grünfeld Jakab kijelentései körül. Dr. Berthóthy István felolvasta az állandó választmány abbeli határozatát, miszerint a múltban is mindig a függetlenséget szolgálta, s munkásságát táviratilag felajánlja a jelenlegi népkormánynak... Grünfeld Jakab: "Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Új kor új embereket kíván. S most azt látjuk, hogy a régi emberek akarnak újak lenni. Ez fizikailag lehetetlenség!... Én a gyulai Szociáldemokrata párt nevében kijelentem, hogy ezt a közgyűlést nem ismerjük el. Elég volt, uraim, a játékkal! Beszéljünk őszintén! Abban a törvényhatóságban, mely ezer éve elnyomta a munkásnépet, bízni többé nem lehet. Bízzunk mi azokban az emberekben, akik október 31~én a népkormány távirata után, csütörtökön este 6 órakor nem akarták elismerni a népkormányt?... Azoknak az uraknak a hatalom volt a fontos... Mi nem vagyunk anarchisták, de a szolgabírórendszert nem tűrjük... Menjünk haza, uraim, mi ne hozzunk határozatot, mert kinevet a világ!" 101