Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula a polgári demokratikus forradalomtól a tanácsköztársaságig

A politikai pártok szervezkedése 1894. november 3-án Dutkay Béla gyulai polgármester még azt jelentette az al­ispánnak: "A munkásoknak szocialisztikus vagy egyéb irányú mozgalma - istennek legyen hála - ez ideig még sehol sem észlelhető". Ugyanő 1898. február 24én ezt írja: "A munkásokhoz koronként érkeznek szociális irányú lapok, azonban mi­után a munkások között oly vezető^ kiben a munkások bizalmukat fektethetnék, ez idő szerint még nincsen azoknak tanai megfelelő talajt nem nyerhetnek." Ilyen vezetővé fejlődött Dundler Károly gyulai asztalossegéd, aki 1903 májusá­ban az asztalossegédek sztrájkját vezette. Az első világháború végén Gyulán csak a Szociáldemokrata Párt és a szakegyle­tek rendelkeztek szervezett erővel, melyet mozgósítani is tudtak. Az események irányítása egyre inkább a baloldali szocialisták kezébe került. A többi párt sebtében igyekezett megalakulni, így a Polgári Radikális Párt 1918. november 2-án, a 48-as Párt november 24-én, a Keresztény Szocialista Párt december 13­án, a Kisgazdapárt december 29-én alakult meg. Tömegbázisuk alig volt. Rendkívüli megyei közgyűlés 1918. november 12-én folyt le gyér érdekődés mellett a vármegyei törvényható­sági bizottság rendkívüli közgyűlése. Ezen heves szócsata fejlődött ki a Szoci­áldemokrata Pártot képviselő Grünfeld Jakab kijelentései körül. Dr. Berthóthy István felolvasta az állandó választmány abbeli határozatát, miszerint a múltban is mindig a függetlenséget szolgálta, s munkásságát táviratilag felajánlja a jelenlegi népkormánynak... Grünfeld Jakab: "Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Új kor új embereket kí­ván. S most azt látjuk, hogy a régi emberek akarnak újak lenni. Ez fizikailag lehetetlenség!... Én a gyulai Szociáldemokrata párt nevében kijelentem, hogy ezt a közgyűlést nem ismerjük el. Elég volt, uraim, a játékkal! Beszéljünk őszintén! Abban a törvényhatóságban, mely ezer éve elnyomta a munkásnépet, bíz­ni többé nem lehet. Bízzunk mi azokban az emberekben, akik október 31~én a nép­kormány távirata után, csütörtökön este 6 órakor nem akarták elismerni a nép­kormányt?... Azoknak az uraknak a hatalom volt a fontos... Mi nem vagyunk anar­chisták, de a szolgabírórendszert nem tűrjük... Menjünk haza, uraim, mi ne hoz­zunk határozatot, mert kinevet a világ!" 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom