Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)

Itt volna helye felemlítenünk azt, amit már fentebb és érintettünk, hogy Gyulán már hihetőleg ekkor volt latin iskola. Következtetjük ezt abból, hogy 14921530-ig a krakkói egyetemen 18 gyulai és más környékbeli ifjú tanult. És ez olyan szám, amelynek felét sem üti meg azok száma, akik a későbbi harminc évig fennálló és a protestánsok által annyira magasztalt protestáns főiskoláról a krakkói, vagy a Wittenbergben lévő híres egyetemre mentek. Szerémi György is említi, hogy az 1510-ben, Frangepán Beatrix temetésekor ő tíz tanulóval (cum decern personis scholasticis) énekelte a zsolozsmát, s valószínűleg ezen tanulók nem másutt, hanem Gyulán tanultak. Az említett 18 tanuló közt, akik 1492-1530-as években a krakkói egyetemet látogatták, ott szerepel két gyulai plébános is. Ezek egyike Antal nevű volt, és egyszersmind váradi kanonok. Mely évben volt a krakkói egyetemen? Haan nem említi, s így nem tudjuk azt sem meghatározni, mely évben lehetett plébános. Sokkal nevezetesebb a másik gyulai plébános, aki Krakkóban tanult. Ez gerlai Ábrahámfy Mihály /János_7 volt, megyénk egyik legrégibb családjának ivadéka. 52 Haan szerint mint főesperes tanult Krakkóban. Mely évben, nem tudjuk, de alkalmasint 1508-1514 közt. Ezt abból gyanítjuk, hogy 1508-ban talán e célból, jószágait 8 ezer aranyért elzálogosította Haraszty Gergelynek, és egy 54 1514-es okmányban már magister"-nek van nevezve. Krakkóból visszajövet gyulai plébánossá lett. Meddig volt plébános? Határozottan meg nem mondhatjuk, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy 1534-ig. 1528-ban még az volt, mert egy 55 ez évben kiadott okmány még ennek nevezi, de nincs kétség, hogy nem sokkal később váradi kanonok lett. Midőn 1526-ban Brandenburgi György hűtelen barátként a veszély és szorongatás idején elhagyta hazánkat, Gyula ismét a koronára szállott és Ferdinánd Pe57 rényi Péternek adományozta. Mivel Gyula a Zápolya-pártiak kezén volt, Perényi nem vehette birtokába. Zápolya ellenben Czibak Imrének, a nagyváradi püspökségi javak lefoglalójának adta, aki azt csakugyan el is foglalta és 1534-ig bírta. Czibak többször huzamosan lakott Gyulán, nevezetesen Szerémi szerint 1509-, 1530-, és 1532-ben. 1529-ben Czibak egy Mihály nevű világosi papnak ígérte a gyulai plébániát, ha a világosi várat a Zápolya-pártiak kezére játssza. De midőn a pap ezt csel által csakugyan kivitte, nem teljesítette ígéretét (mert hihetőleg Ábrahámfy miatt nem teljesíthette), hanem a Deák István által épített templom igazgatójává rendelte. Ezt azonban nem fogadta el Ca világosi pap), hanem inkább 59 elment Olaszországba zarándokolni. 1532. október havában Zápolya János Lippáról Szolnok felé indulván Gyulára is bejött. Midőn Czibak Imre a király jövetelét hallván, Gyuláról két mérföld25