Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)
felhasználta a várban lévő templomok köveit, továbbá a Békés megyei elpusztult faluk templomainak, összesen 11 vagy 12-nek, és hihetőleg a gyulai és gerlai ferencrendű zárdáknak köveit. Az általa emelt épületekből a múlt században fennállott egy mecset katZplikus7 templommá alakítva, egy török fürdő, melyet a reformátusok használtak imaháznak és két minaret, melyek egyike, a várban lévő, egész 1801-ig fennállott. Mindamellett, hogy a város a töröké volt, az erdélyi fejedelmek is jogigényt tartottak rá és itt adományozásokat tettek; nevezetesen Báthory Gábor 1608-ban egész Gyula városát Kozma Balázs, Mándy János és Márkus Balázsnak adományozta, 82 de ezek tettleg birtokukba sem vették. 1628-ban pedig Bethlen Gábor adott 83 egy Merza András nevű hívének egy nemesi curialis házat és szántóföldeket. Most már a lakosság állapotáról kellene szólanunk, de a török uralom alatt erről semmit sem tudunk. A gazdag nemesség, polgárság és kereskedők, kik a protestáns egyházat képezték, már az ostrom hírére elmenekült/ék/. A protestáns egyház ekkor egy időre hihetőleg megszűnt, legalább/is.7 a XVI.sz-ban az e vidéken tartott protestáns zsinatokon gyulai református pap nem volt jelen egyszer sem, s másutt sincs nyoma annak, hogy itt a török uralom alatt reformált hitközség létezett s a mai reformátusok közt nincs egy család sem, mely 1711 előtt Gyulán lakott, hanem csak ekkor telepedtek ide Gerláról és más 1705 táján elpusztított falukból, így a mostani Csapó és Csetc családok elődei. Csapó István és Csete András saját vallomásuk szerint a török világban Ölyveden laktak. 8 * Ami a katolikus hitközséget illeti, erre nézve a török uralom alatti időkből is ismerünk egy adatot, mely annak fennállását bizonyítja. Ugyanis Szentiványi Márton Miscellaneiben felhozván Eszterházy Pál nádor jegyzékét a Boldogságos Szűznek azon csodálatos képeiről, melyek akkor (1681-ben) a magyar korona tarRS tományaiban léteztek, azok közt ott van ez is "De Arundine Gyulae". Tehát éppen a török uralom alatt itt a Boldogságos Szűz csodatevő képét tisztelték, mely azután az akkori időben itten levő rengeteg nádas tavakról "de arundine" lett elnevezve. Ezen tény okvetlenül feltételezi, hogy akkor katolikusok voltak Gyulán, s ennek támogatására szolgál az, hogy mindjárt a török kiűzetése után, 1697-ben OS jött e helyre plébános. De különben is tudjuk, hogy a török a vallást nem bántotta, és ha az adót rendesen fizették, a katolikusok és protestánsok egyképpen gyakorolhatták vallásukat, azért nagyon hihető, hogy a sok zaklatás decára is megmaradt e helyen. Hogy mennyit szenvedett a hitközség 129 évig tartó török uralom alatt, elképzelhető. Kivüle még csak egy katZölikus7 falu maradt 87 meg, Nemeskereki, melynek lakosai a mai Endrődöt alapították. 32
