Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Bevezetés

A Thököly viszonyai Békés megyéhez, különösen Gyulához a XVII. század végi történések, leginkább Gyula várának és a vármegyének töröktől történő visszafoglalása szempontjából hasznos olvasnivaló. Karácsonyi élete utolsó éveinek egyik termése A mai Gyula megalakulása, amely az Őrszem c. hetilapban jelent meg 2 részben, 1925-26 fordulóján. A szerző közleményében túlértékeli a Gyulát újranépesítő katolikus magyarok szerepét; minden bizonnyal elfogult katolicizmusa következtében. A mai Gyula megalapításában ugyanis a katolikus magyarokon kívül jelentős szerepe volt a református magyaroknak, majd a később betelepülő katolikus németeknek és görögkeleti románoknak is. A XX. század elején valósult meg véglegesen az a terv, hogy Gyulát középfokú iskola alapításával a megye oktatási szellemi központjává is tegyék. Erre a XIX. sz. elején történt már egy meghiúsult kísérlet, amelyről Karácsonyi Első kísérletek egy gimnázium felállítására Gyulán c. tanulmánya szolgáltat adatokat. (Itt jegyezzük meg, hogy a mai gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 1942-50 között Karácsonyi János nevét viselte.) Gyulai témájú válogatásunk szerény szelete csupán a gazdag Karácsonyi életműnek. Sok színvonalas munka került még ki a keze alól. A születésének 125. évfordulóján, 1983-ban Gyulán rendezett emlékünnepség kapcsán született három kiadvány: a Karácsonyi János Emlékülés előadásai és Erdész Ádám Karácsonyi János történeti munkássága c. bibliográfiai feldolgozása, valamint az 1985-ben újra kiadott Karácsonyi-mű: a Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-íg. Csorba László által írt előszava, valamint a Gazda István összeállította bibliográfia ajánlható az életmű alaposabb megismeréséhez. Karácsonyi termékeny történészi munkásságát ismerve felmerül a kérdés, hogyan tudott - a korabeli viszonyokat figyelembe véve - annyit és olyan színvonalasan alkotni. A csodálatos munkabírás több összetevőből eredt: istenadta tehetségéből, mérhetetlen szorgalmából és töretlen hitéből. Befejezésül Scherer Ferenc - a remek gyulai helytörténeti monográfia írója szavait idézzük: "Városunkhoz fűzték a gyermekkor ábrándjai, a férfikor első sikerei s az öregkor visszaemlékezései. Porai azzal a földdel vegyültek, melynek virágos rétéin először futkosott, mint játszadozó gyermek." a