Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hol feküdt Alabián?

mányiéval Peczérnek, másutt Becser-nek. Peszcerővel szemben Alabiáné ekképp a győzelem, mi több már csak a "quod gratis asseritur, gratis negabitur" (amit csak egyszerűen állítanak, egyszerűen tagadni kell) elv szerint Peszcerő a Békés megyei helyek közül kitörlendő. Áttérhetünk mármost a másik véleményre, a bicerei apátság itt fekvésére. Pár évtizeddel ezelőtt sokmindenféle hozzávetést lehetett kigondolni a bicerei apátság helyfekvéséről a józan történeti kritika megsértése nélkül. De ma már nem. Mert ahol a történet elsőrangú forrásai, az oklevelek szólnak, ott el kell hallgatni minden valószínűsködésnek és hozzávetésnek. Most pedig már az oklevelek is megszólaltak a bicerei apátság ügyében és e kérdésre: hol feküdt a bicerei apátság e feleletet adják: 1./ 1507. február 12-én a zöldi kastély 24 iktatásánál mint szomszéd jelen volt a bicerei apát, 2.1 1522-ben az Arad megyei Csolt iktatásánál mint tőszomszéd jelen volt a bicerei apát egyik jobbá25 gya, Puskás Balázs bicerei lakos. Zödi ma Schöndorf a Maros balpartján (az oláhok most is Ződi-nek hívják). Csolt a Maros jobb partján állott Csicsér mellett (az emlékezete megvan a Maros "csolti ágá"-ban). Pillantsunk már most a térképre, a régi Csolt és Ződi közt fekszik a Csicseri-sziget. Bicére mind a kettővel határos volt, nem feküdhetett másutt, mint a Csicseri-szigeten. Mi tudjuk méltányolni azoknak érveit, akik itt keresték a bicerei apátság helyét. Pár évtizeddel ezelőtt Paulányi Józsefnek, az udvari Kancellária fogalmazójának levele és a ma is létező Bicére helynév figyelemre méltó okok voltak 26 arra nézve, hogy a bicerei apátság fekvése e helyen kerestessék. De minekutána a hiteles történeti források más eredményre vezettek bennünket, az említett két érvet nem meghazudtolni, hanem másképp kell értelmezni. Nem akarunk kitérni ez értelmezés nehézsége elől. Paulányi levelének e pontja: "A várban pedig egy templomnak Nagy-Apátúrsága volt a gyulai határbéli Biceréről neveztetve és Szent-Benedek nevű birtokkal 27 dotálva" egyrészt hibás, mert Szent Benedek nem a bicerei apátsághoz, hanem 9R a gyulai várhoz tartozott, másrészt pedig úgy értelmezendő, hogy Paulányinak csakugyan forgott kezén egy oklevél, melyben az lehet fölemlítve, hogy a gyulai várban volt a bicerei apát, vagy hogy csakugyan 1560 körül a gyulai várnak papja bicerei apát volt. Ez tévedésbe vitte Paulányit is, a többieket is. Mert tudnunk kell, hogy a XVI. században a szerzetesek fegyelme meglazult, és ekkor az apátságokat nemcsak szerzeteseknek, hanem világi papoknak is adományozták. Nevezetesen a bicerei apátságról is ki tudjuk mutatni, hogy ily sorsban részesült; így 1507-ben bicerei apát Mihály volt, ki egyszersmind csanádi kanonok 29 ' és aradi főesperes volt. Épp így bírta később egy gyulai pap a bicerei apátságot, de ebből éppúgy nem következik, hogy a bicerei apátság Gyula mellett Bl