Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)
ba olvadtak és Gyula régi külvárosait képezték. Azt hiszem mondani is fölösleges, hogy a város történetéhez tartozik a hajdan határán feküdt helyek ismertetése is és ennélfogva a tisztelt közönség szives figyelmére annál inkább merek számítani, mert hiszen csak Gyula város történetének egyik homályos lapját fogom ma földeríteni, midőn az egykor e földön virágzott községek legismeretlenebbikének emlékezetét fölelevenítem. Szerhet bizonyos tekintetben rosszabbul járt, mintha egészen elfelejtették volna, mert vele az történt, ami kivüle még csak egy Békés megyei helyen esett 14 meg, hogy nevét elferdítették. A Földváry István gyulai vitéz s egyszersmind adórovó készítette 1561. összeírás többféle másolatban forog közkézen, de biz az többé-kevésbé mind hibás, ami annál nagyobb kár, mert ez utolsó tükör, amely Békés megye képét úgy tünteti föl, amint az a török hódítás előtt volt. Az összes másolatok összehasonlítása pótolja némileg az eredeti hiányát. A közönségesen használt és Palugyaynál, továbbá Haan művében kiadott másolat 8. helyen Serkecz nevű falut említ, mely Bél Mátyás másolatában még hibásabban Senkovicz-nak van írva. Valamennyivel jobb a Történelmi Adattár közlése, amely "Szerked"-ről szól. De hát nem tudnánk-e valahogy végére járni, mi volt a helynek becsületes neve? De igen: ha tovább olvassuk az összeírást, hozzá van téve "Regiae Maiestatis. Exempta" (A király Őfelségéé. Föl van mentve.) E bejegyzés: "Király Őfelségéé", e vidéken annyit jelentett, hogy Őfelsége várához, Gyulához tartozott, s a gyulai uradalomnak, melyet 1561-ben a király bírt, része volt. Ha mármost a királyi és káptalani oklevelekben végigolvassuk a gyulai uradalom tartozékain it, ott találjuk mind a két helyen egész világosan e nevet "Zerheth", ami a Történelmi Adattár "Szerked" kiírással két, jóformán csak egy betű híján tökéletesen megegyezik. Ennélfogva többé nincs okunk kételkedni afölött, hogy a helység igazi neve "Zerheth", mostani kiírással "Szerhet". Fekvésére nézve első útmutatást szintén a Földváry összeírástól nyerünk. Ez ugyanis a Békés megyei faluk közt sorolja föl és azt mondja róla, hogy "exempta", föl van mentve a telek szerint való adózástól. E kis megjegyzés egyenesen arra utal bennünket, hogy Gyula közvetlen közelében keressük Szerhetet, mert hiszen ez is csak azért volt fölmentve, mert közel lévén lakosai, a várban tettek szolgálatokat. Dgyanezen kis megjegyzés még a tájékot is meghatározza és e tájék Békés megyének a Fehér- és Fekete-Körös közt lévő csúcsa, mert hiszen a többi fölmentett helyek, Gyula, Vári, Szánna, Doboz is itt feküdtek, míg ellenben a Fehér-Körös balpartján eső, szintén Békés megyei Vésze, már nincs fölmentve. Ám ez még mind nem elég! Útmutatás útmutatás marad, nem lesz meghatározás. :7:
