Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

Két feledésbe ment Békés megyei helység I. Szánna Változnak az idők, változnak az emberek és velük együtt, nehezebben, lassabban, de mégis változnak az emberi lakóhelyek is. De ha valahol igaz e jelige: "A múlton épül a jelen", bizonyára leginkább igaz az az elhagyott falvak és városok újabb megszállásánál és újraalakulásánál. A szülőföld szeretete akaratlanul is visszavonja az embert ama helyhez, hol bölcsője ringott, szívesen visszaszáll a régi fészekbe, ha a nehéz idők zivatarai, melyek elűzték, lecsendesedtek. Innen van, hogy ama nagy fergeteg után is, mely 1566-1711-ig (különösen 1687-1711-ig), tehát másfél századig tombolt megyénkben és azt lakatlan pusztasággá változtatta , a régi helyek nevekkel együtt föltámadtak, még ott is, ahol "más faj állott a kihunyt helyére", - de-- s ezt őszintén be kell vallanunk - nem mind. Az idők mostohasága, a megváltozott gazdálkodás és új viszonyok miatt egy-két falu hiába várta régi lakosait, hiába a hamvaiból való föléledést . - De vajon ezért egész a feledékenységnek adjuk-e át emlékezetüket? Kár volna, mert hisz, ha pályafutásukat már bevégezték is, dúsan termő határukat átszolgáltatták az újabb nemzedék használatára és boldogítására. Emlékezzünk tehát régiekről, éspedig először Szannáról. Aki Békés megyének történetével foglalkozott, nagyon jól tudja, mennyire ingadozó és változó volt megyénk határa a régi korban; de másrészt a figyelmes szemlélő azt is észrevehette, hogy minden változás ellenére is, volt egy kis részlet, ahol a megye határa állandóan egy maradt és ez a kis rész a Sebes- és Fekete-Körös köze volt. Itt Vésztő, Méhes, Németi, Bélmegyer (talán Csarna) és Doboz - se több, se kevesebb - voltak határosak Bihar megyével. De mégis, egyet kihagytunk! Megyénk délkeleti zugában, ott, ahol a Fekete-Körös először kanyarodik megyénk területére, még egy kis falu állott a határszélen: Szánna. Hogy ilyen nevű helység egykor csakugyan létezett Békés megyében, bizonyítja Zsigmond király 1403. évi adománylevele, melyben a király kedvelt hívét, Maróthy Jánost a gyulai uradalommal jutalmazza. Ez oklevélben a 43, részint Békés, részint Zaránd megyei birtok között a két (alsó és felső) Doboz után vilá2 gosan "Zanna" van írva. Hogy pedig az általunk kijelölt helyen feküdt, azt azonkívül, hogy mindig Dobozzal együtt említtetik, egész határozottsággal támogatja a következő adat. A Maróthyak jóvoltából gazdag és nevezetes gyulai plébánosnak, aki 1532-ben a magyar királynak - Zápolya Jánosnak - is szállást adott, külön malmai valtak, persze vízimalmok. E malmok a dobozi határban 65