Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hidassy Jakab emlékezete

tartották Hidassy állását veszélyesnek vagy tarthatatlannak. Azért, bár Hidassy novemberben is kétszer ismételte lemondását, türelemre intették őt és Hidassy még hat évig Gyulán buzgón szolgálhatott az Úrnak. Volt úgyis untig sok teendője a szorosan vett egyházi élet terén is; mikor a gyulai templomot átvette, annak építése még nem volt tökéletesen befejezve. 1777. november 16-án hirtelenében megáldották ugyan a templomot, hogy az istentiszteletet meg lehessen benne kezdeni, de a fölszerelés még hátra volt, s annak beszerzése Hidassy vállaira nehezült. Volt azonkívül a templomban a főkapunál bemenet balra egy egészen üres szobácska. Eredetileg talán lomtárnak szánták, de Hidassy kitisztíttatta, oltárt készített belé s föléje a Boldogságos Szűz lorettói képének mását helyeztette el. Az akkori szokás szerint évszámot magában foglaló verset, úgynevezett chronosticont is készített, hagy a latinul értőkkel ez oltár célját s felállításának idejét tudassa. E chronosticon így szól: Marlae, Del genltrICIs Vlrglnlshonorl hUIUs gregls saLUtl ereCta.^ Püspöke 20 évi plébánoskodása alatt háromszor látogatta meg Hidassyt: 1782. okt. 2-án, 1788. szept. 11-én és 1793. szept. 6-án. 1784-től kezdve két káplánja volt, mert a magyar hívek száma annyira gyarapodott, hogy a gyakran betegeskedő plébános egymagában nem tudott minden teendőt elvégezni. Gondja volt Hidassynak arra is, hogy a két tanító pontosan és lelkiismeretesen járjon iskolába. A magyar tanító, Petik Ambrus különben földije volt, mert Jászberényben született s Békés megye földrajzának megírásával akkoriban szokatlan műveltségről tett tanúbizonyságot. Hidassynak Gyulán kívül egész Dékés megye katolikusaira gondot kellett viselnie, mert mihelyt a gyulai plébániát elfoglalta, mindjárt kinevezték őt Békés megyei alesperesnek is. Eleintén csak négy plébánia tartozott gondviselése alá, úm.: Gyula, Csaba, Endrőd és Szentandrás, ezekhez járult még Bihar megyében Tamásda, hol az akkori földbirtokos Bárányi Mihály állandóan egy-egy házi káplánt tartott. E plébániák azonban oly nagy területre terjedtek ki, hogy a szerte-széjjel lakó katolikusok számára új lelkészi állomások felállítását Békés megye tisztikara is szükségesnek tartotta. Ennélfogva Hidassy idejében négy új plébánia keletkezett megyénkben, űm.: a békési, körösladányi, szarvasi és orosházi. Nem mondjuk, hogy ez egyedül Hidassy érdeme, de bizonyos, hogy az ő sürgetéseinek is nagy része volt benne s kivált az orosházi plébániai teleknek megszerzése jóformán egyedül neki köszönhető. Ö tette le 1792-ben a békési katolikus templom alapkövét, ő áldotta meg 1792-ben az orosházi kis kápolnát. Mekkora nagy gondja volt a katolikusok vallási vigaszaira, mutatja, hogy Sarkadkeresztúron, ahol akkoriban alig volt egy pár lélek kato61