Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix gyulai földesurak temetkező helye

nevemet is belekeveri ezen sületlen, tőlem rég visszautasított, megcáfolt vélemény terjesztésébe ezen szavakkal: "A törökzugi szőlőkben a tavaszi szőlőmunkák során egy templom romjaira akadtak. Karácsonyi János történettudósnak nyomozásai szerint e helyen a törökvilágot megelőzőleg a kapucinusok kéttornyú temploma volt." No, már engedelmet kérek, de ilyen bolondot én soha sem állítottam, se nem nyomoztam! Én kilenc évig voltam az egyháztörténelem tanára, s nagyon jól tudom, hogy a kapucinusok rendje csak az 1525-38. években keletkezett, s hazánkba csak az 1715-23. években telepedett. Hogyan lehetett volna tehát kéttornyú templomuk Gyulán 1508-9-ben?! Tessék csak olvasni, mit írtam én Békésvármegye története II. köt. 9. lapján: "Ajtós. Gyulától északnyugatra, a gyula-gerlai úttól balra, az úgynevezett vereskereszti szőlők helyén állott, úgy, hogy Gyula városának mai németvárosi részétől csak a Körös egyik ága választotta el s a mostani német templomtól nem volt messzebb 1/3 kilométernél. Világosan mondja ugyanis Békés megye adóróvója 1556-ban lakosairól, hogy Gyula város végén laknak (habitant in fine oppidi Gyula). Elhibázott dolog tehát e községházát 3 kilométerrel odább, az ajtósfoki szőlők végén keresni, hol különben sincs épületeknek semmi nyoma. Ellenben a kijelölt helyen (a vereskereszti szőlőkben) még ma is világosan láthatók a téglaházak nyomai, a tégla és vakolattöredékek, s az alapfalakat csak 1872-ben hányatta szét a kincskereső szőlőtulajdonos. Még nagyobb hiba ez épületnyomokat az állítólag Bartaháza és ott létező ferencrendű kolostor, vagy apácakolostor maradványának hirdetni. Hisz Gyulának Bartaháza nevű része soha sem volt. Az 1561. (helyesebben 1562.) összeírás eredetijében világosan Barátutca olvasható s így a Bartaháza név csak egyik másoló tudatlanságából, vagy ügyetlenségéből származott. A gyulai ferencrendű kolostor és apácaház pedig, mint Zündt Mátyás rajzából kitűnik, a katolikus nagytemplom és a vár között, tehát egész ellenkező irányba esett. Nézze meg már most bármely elfogulatlan ember (ott Gyulán könnyen hozzájuthat) Békésvármegye története című művem I. k-ben a 162-63 és 164-65 lap közé ékelt rajzot meg képet, hasonlítsa ezekkel össze a művem II. kötetének végén közölt 1722. évi földmérői pontossággal készült képet. Meg fog róla győződni, hogy Zündt Mátyás 1566. évi képe egészen pontos, a régi, sőt részben még a mai állapotoknak is megfelelő. Be fogja látni azt is, hogy ennélfogva a régi ferencrendű kolostor és templom Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix temetkezőhelye nem állhatott másutt, mint a mai békésmegyei takarékpénztár-épület /jelenleg Vízügy_7 tájékán. Hiszen nyilván iderajzolja Zündt a két tornyú templomot, 54