Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)
juk, hogy 1467-ben hetivásárai voltak. A család itt lakása idevonzotta a kézműveseket és iparosokat, s e tekintetben Gyula egy század alatt annyira ha29 ladt, hogy már a következő században orgonakészítő is volt Gyulán. A Maróthyak korában pedig aranyművesek találhatók, és a híres Dürer Albert nagyatyja, Ajtósy Antal itt tanulta az aranyművességet. De másrészt, mivel mindenkor hatalmas családok birtokolták Gyulát, az önálló polgárság, oly értelemben véve azt, mint a középkorban más helyeken vétetett, nem fejlődhetett ki. Ez később történhetett volna meg, de annak nemsokára a török hódítás egyszer s mindenkorra véget vetett. Több és magasztosabb az, amit a Maróthyak jótetteiről egyházi tekintetben följegyezhetünk. Ezekben tündöklik igazán a család jótékonysága és vallásossága, ezen tettekben, melyeket nem földi haszonért, hanem Isten dicsőségének emelésére tettek. Ilyennek említhetjük fel először is egy új zárda alapítását, mely kb. 1420-40 közt történt, egy kápolna és egy nagyszerű parokialis templom építtetését s végül a plébánia gazdag javadalmaztatását, melyekről méltó, hogy egyenként megemlékezzünk. A zárdát, mint említők, 1420-40 közt alapította a család a szigorúbb Cstrictioris observantiae) ferenc rendű szerzetesek részére. Ezt következtetjük abból, hogy Urb.ZDrbánJ Fridrich szerint az 1452-ben választott új zárdafőnök Bulcheu /Bölcsényi7 Mihály már második volt e hivatalban a boszniai vicarius32 tói való elválasztás óta. Mivel pedig a papa 1444-ben eltiltotta azt, hogy a magyarhoni zárdák a boszniai vicariustól elválasztassanak, a gyulai zárda elválasztásának jóval előbb kellett történnie. E zárda custodiatusa alá tarto34 zott a nagyváradi Szent Lélekről nevezett zárda, utóbb azonban a gyulai zárda a váradi és szalárdival együtt a jenéi custodiatusa alá rendeltetett. Állott pedig e zárda a város észak-nyugati határán az úgynevezett törögzugi szőlők közt, ahol pár évtizeddel előbb még látszottak az épületek nyomai, sőt a Békés Megyei Múzeumban jelenleg is van két faragott oszlopfő, amelyeket e. helyen találtak, s valószínűleg a templomban lévő oszlopok fejét képezték. Mikor pusztult el e zárda, nem tudható. 1510-ben egy egykorú írónk tudósítása szerint még állott és virágzott, de ezentúl már sehol sem akadunk nyomára. Haan azon véleményen van, hogy midőn később Gyulán a reformáció terjedni kezdett, e klastrom helyisége e tájban felállított protestáns főiskola céljaira fordítta35 tott. Ez azonban képtelenség, mert csak nem tehető fel, hogy ez iskola azon barátságtalan időkben csaknem félmérföldre a várostól kitéve, minden megrohanásnak e helyen álljon. Hihetőbb, hogy csak a török uralomkor pusztult el, annál is inkább, mert még Bél Mátyás korában fennállottak falai: "Haeret adhuc in ruderibus." Már pedig ha még a török hódítás előtt pusztult volna el, köve21