Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Szemelvények Karácsonyi János Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig c. munkájából - 1. A gyulai ferences kolostor

Szemelvények Karácsonyi János Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-íg c. munkájából 1./ A gyulai ferences kolostor Maróthy János, a vitéz és gazdag mácsvai bán, az atyai kolostor alapítója, már 1420-ban elhatározta, hogy gyulai uradalmában, mégpedig a gyulai vártól keletre eső Gyulavári faluban a hős magyar király, Szent László tiszteletére egyházat s mellé a cseri barátok részére kolostort épít. Ezt V. Márton pápa 1420. február 23-án engedélyezte is, de időközben a bán megváltoztatta tervét és a kolostort nem Vári faluban, hanem a gyulai vártól nyugatra, Gyula városában építette fel. Mint Gyula 1566. évi képe mutatja, a mai várkastély és plébániaegyház közt, a Békésmegyei Takarékpénztár előtt levő téren épült fel. Lehet, hogy eredetileg e templomot más szerzeteseknek szánták, mert homlokzatán 2 két torony is állott, de azután mégis csak a salvatoriánusoknak adták. Ezt mutatja az is, hogy az egyház védőszentje nem Szent László lett, mint először tervezték, hanem a Boldogságos Szűz. Az bizonyos, hogy 1452-ben már a cseri barátoké volt, mert ez év április 21-én itt tartották közgyűlésüket. Ugyanez évben és napon Ungi Bálint deák, a gyulai várnagynak, Kamonyai Miklósnak unokatestvére, 40 forintot hagy a gyulai kolostornak, Szeg nevű lovának árát pedig a gyulai szegényeknek ruházatjára 4 rendeli. Hasonlóképp ide jöttek össze a salvatoriánusok 1490-ben I. Mátyás halála és az ő helytartójuk kimúlása után, hogy helyettesítőről gondoskodjanak. Mint ebből is sejthetjük, egyike volt a jelesebb és tágasabb kolostoroknak. Mutatja ezt az is, hogy 1535 elején 23-an tartózkodtak e kolostorban: 10 miséspap, 5 növendék és B segítőtestvér. A miséspapok közül Katonai Pál volt a guardian, Dobszai István, Teremhegyi Bika Péter (nemes származású ember), Atyai Tamás igehirdetők, Apczi Barnabás, Battyáni György és Kanizsai Benedek gyóntatok, Szigeti Tamás és Izdenczi György kántorok és Etei János a begina-apácák gyóntatója, a segítőtestvérek közül három volt kovács és egy borbély. 1529-ben a gyulai várat Czibak Imre, váradi választott püspök kerítette kezére. Mivel ő nagyon segítette a salvatoriánusokat, ezek is kedveztek a gyulai kolostornak. Nevezetesen 1531-ben megengedték, hogy orgonát készítsenek ez egyházukba és konventi rangra emelték a kolostort. 1533-ban pedig itt tartották meg közgyűlésüket. Utóda unokaöccse, Patóczy Miklós szintén hasonló indulattal viseltetett irántuk s ezért 1542-ben még itt állították fel hittudományi fi iskolájukat. Már 1535-ben megengedték az ittlakó testvéreknek, hogy kertjükben szőlőt ültethessenek. 193