Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A mai Gyula megalakulása

kezdete. Először csak 29 család vállalkozott a kövér, jó földek mívelésére. Ha ezekhez hozzáadunk 4 adómentes családot, s egy családra 6 tagot számítunk, akkor 1715-ben alig lakott itt több, mint 200-210 lélek. De az egykorú jegyzőkönyvek, periratok tele vannak panasszal, hogy ezek sem állandók, hanem elszökdösnek. S valóban, ha összehasonlítjuk az adatokat, láthatjuk, hogy az 1715. évi 29-ből 1717-ig elszökött 6 család s jött helyettük 26 új család. Az így összeírt 49 családból 1720-ig elment 15 család, jött helyettük 43 új család. Az így 1720-ban összeszámlált 76 családból 1722-ig megint elszökött 20, de 14 jött helyette. Még 1724-ben is főleg a katolikus magyar Csöke, Sebestyén, Kecskés, Horváth, Dányi, Gácsi, Zsarnóczai, Csetényi nevű családok futottak el bizonyos nyomasztó adó elől. Az első hat család visszajött ugyan s részben most is itt él, de szökésük mutatja, mily nehéz volt a mai Gyula megalakulása. Mindamellett 1722-ben már látható, észrevehető volt a mai Gyula képe. Ez év nyarán Harruckern leküldötte Gyulára Rosenfeld mérnökkapitányt, aki a Harruckern család számára nem csupán lerajzolta a gyulai várat és várost, hanem készített egy, a maga korában kitűnő térképet Gyula utcáiról, útjairól, vízfolyásairól. E térképen feljegyezte az egyes házak akkori tulajdonosait is. E pontos térképről tudjuk, hogy akkor Gyulán a váron és templomokon kívül 140 ház volt. E házakban és várban mintegy 160 család, tehát 5 tagot számítva egy családra, BO0 lélek lakott. A 160 családból mintegy 90 volt katolikus, 40 református és 30 görögkeleti. Nyelvre nézve túlnyomó számban magyarok voltak, de a várban és itt-ott a városban laktak németek, a vár előtt rácok és oláhok is. A nagytemplom körül letelepedett 5 jószimatú görök kereskedő. Foglalkozásra nézve a földmíveseken kívül lakott már itt legalább is 8 iparos, 7 kereskedő és a papokon kívül a jövendőbeli tanult osztályt is képviselte Inczédy Sámuel táblabíró. Még egyszer végigfutva az eseményeken, nyilvánvaló, hogy a mai Gyula megalapítója a katolikus magyarság volt. Ö volt az, mely a törökök, a rácok, a németek veszekedései között bízva Istenben, bízva a Boldogságos Szűz védelmében, idejött nem harcolni, hanem imádkozni és dolgozni! A katolikus házat is azért építsük fel, hogy ilyen Istent imádó, embert szerető nemzedéket neveljünk fel. Mert ma is hiába szabadulunk meg az idegen nemzetektől, nem érünk azzal semmit, hacsak nem imádsággal és munkával keressük a boldogulást. 178