Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
Gyula felszabadítása a török uralom alól
ott akarna maradni, szabad legyen nekik. 4. Az ő elmenetelükre igértetett nekik 320 marhával befogott szekér és 50 nyergelt ló. 5. A törököknek pedig szabad lesz, ami portékájukat el nem akarnák vinni magukkal, hogy ott elárulhassák. 6. Mihelyt az alkunak beteljesedik a megerősítése, és a befogott szekerek, lovak és kiséretek jelen lesznek, azontúl a törökök a várból kimenjenek és útra készüljenek. 7. A török részről kijött zálogok pedig mind addig, míg a kisérők, szekerek, marhák és lovak, akár micsoda néven nevezendők lesznek, vissza nem jönnek, itt Szegeden tartatnak, azután pedig a zálogra visszaeresztetnek. 8. A maguk pénzén szabad nekik szükségre való élést venni. 9. Nekik mind a 77-féle nemzetségtől semmi nemű hántásuk Temesvárig nem lészen és valahol történik megszálásuk s hálásuk, senki a kisérők közül köztük nem jár, hanem kivül kerülik, strázsálják. 10. Fogadják a zálogok és a gyulai pasa egész vitézlő rend nevével, ha történet szerint, reménységükön kivül, valami segítsége jönne a várnak és ha maga az ő császáruk armadával jönne alája és akarná őket segíteni vagy szabadítani, sem a segítséget, sem az élést be nem veszik, sem behozni nem engedik és az ő töröki hitökre minden felőlírt ígéretüket fogadják megtartani. Ezen alkunak nagyobb bizonyságára és erősségére két egyenlő levelet egymás közt csináltunk, s míg kegyelmes urunk D felsége által megerősíttetik, adtuk egy rész a másiknak kezünk aláírásával és pecsétünkkel megerősítve. Kelt Szegeden, /1694. december 21j" 31 E szerződést négy nap alatt Liebenberg nevű kapitány Bécsbe vitte. A király már karácsony napján este megerősítette, úgyhogy a vár átadása tulajdonképen 1695. január 1-én már megtörténhetett volna. De a néptelen vidéken nagy fáradságba és sok időbe került a szükséges szekerek összeszerzese. A beállott nagy fagyok is késleltették a törökök kivonulását, s így történt, hogy a keresztény seregek tulajdonképpen csak 1695. január 12-én vonultak be az oly régen ví32 vott, oly nehezen megvehető Gyula várába. E napnak ünnepeljük most 200. /év_7fordulóját, s bár Gyula átadásakor a város romhalmaz, Békés megye néptelen pusztaság, a vadállatoknak és ragadozó madaraknak tanyája vala, mégis okunk és jogunk van e napra örömmel gondolni, mert kezdete volt az új, jobb életnek, alapja e város és Békés megye felvirágzásának. 168
