Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
Thököly viszonyai Békés megyéhez, különösen Gyulához
visszafordult és eltávozott, hogy annak tornyait, minaretjeit soha sem lássa többé. De azért Gyulával való összeköttetéseinek nem szakadt vége, sőt talán csak megnagyobbodott. Némi hányattatás után Thököly Új-Palánknál a csaknem szemközt fekvő kis helyre, Pozserolczára ment át, itt kezdődnek újabb adataink Thököly viszonyairól, melyek egyszersmind érdekesen festik Gyula sorsát akkoriban, úgyhogy ezek nélkül Gyula várának visszafoglalását megírni nem lehet. Lássuk tehát! Thököly Gyulával való újabb érintkezései leginkább onnan eredtek, hogy a szorongatott gyulai vár élelmezésére az ő hadai is közremunkáltak. Első ízben Daróczi András vezére próbálta meg a gyulai vár számára élelmet vinni Nándorfehérvárról. Vele volt Szappanos nevű kapitány és Fileki hadnagy. A kuruc had 32 még 1692 végén, december havában elindult. 1693. január 20. előtt már ott volt, sőt ilyen tájban már vissza is fordult, mert Daróczi és Szappanos már február 12-én Thökölyhez, Pozserolczára értek: "hozván recognitiót (elismervényt) a gyulai török tisztektűi, az császár (török szultán) élésit mint szállították be Gyulára. - Daróczi ez alkalommal Fileki hadnagyot Gyula táján hagyta, de az hadnagyon szerencsétlenség esvén, Fekete-Bátorba (itt némi kis hajdú csapat fészkelt) fogták be", katonái pedig visszaszállingóztak Thökölyhez. Alig volt vége az első expedíciónak (mert annak nevezhetjük), máris újra készülhettek Thököly hadai. Ugyanis Musztafa nagyvezír március 6-án kelt fermánjában kötelezte Thökölyt, hogy a Tömösvár, Gyula és Jenő megsegélésére küldött török had mellé 500 lovast adjon, eleségszállítást adjon, ezekhez csatolván még havasalföldit 2 lóval, "mert a szultán félti azon helyeket." 36 Thököly tehát fölkészítette hadait, vezérökké Sándor Gáspár nevű hű emberét tette. Ápril/is7 elsején már elindulandók voltak Pozserolczáról. Thököly már ekkor átadta Sándor Gáspárnak a gyulai és jenéi pasákhoz intézett leveleit, de a közbejött szeles idő miatt csak ápril/is7 4-én kelhettek át a Dunán, a tö3R rök hadak pedig csak 5-én keltek át Pancsovánál, csak ezután egyesültek és a szerdár, több (török) hadakat rendelvén Sándor uram mellé, újabban (ápril/isj 11-én) elindult, hajókat is vivén szekereken. Egy titkos úton igyekeznek általmenni az pusztán és az Tömöson is. Sándor Gáspár ügyesen vezette a kis csapatot, a Temesen csak csónakok mellett úsztatva keltek át emberei, ápril/ls7 15-16-án már Temesvárt volt. Itt pár napot időzve és gyaloghadait hátrahagyva, a Maros aradi nevű réve felé tartott és ápril/ls7 végnapjaiban, egy nap és e 9y éjjel által költöztenek az gyulai pusztára. Pedig mint más forrásból tudjuk, a Marost Aradnál Pál Deák Kis Balázzsal együtt őrizte. 42 Sándor hada aztán szerencsésen megérkezett Gyulára, de mindjárt vissza is fordult, 142
