Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Karácsonyi János életének főbb állomásai

1B91-1892 1894 1896 1097. február 8, 1900-1901 1903 1904 1905. május 8. 1907 1909 1912 1916 1920 1922 1924 1925 1929. január 1, 1929. január 3. 1929. január 4, fölkérik Békés vármegye történetének megírására; plébános Biharpüspökiben; megjelenik a Békés vármegye története c. háromkötetes monográfia; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; Pusztaszeri monostor címen megtartja akadémiai székfoglalóját; megjelenik A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig c. műve; Borovszky Samuval újból sajtó alá rendezték A váradi regestrum c. művet.(Az 1209-1235 folyamán megtartott tüzesvaspróbák, istenítéletek jegyzőkönyvei.); a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának egyháztörténeti tanszékére kerül (a közép- és újkori egyháztörténet nyilvános rendes tanára); a MTA rendes tagja; nagyváradi kanonokká nevezik ki; hollótavi címzetes prépost; a nagyváradi Katolikus Kör elnöke lesz; bejárja a Szentföldet és Észak-Egyiptomot; kinevezik vovádriai címzetes püspökké (A középkorban létezett, de a törököktől elpusztított balkáni püspökségek egyike - a király ezekre a hajdani püspökségekre nevez ki egy-egy arra érdemes papot.); IV. Károly koronázásakor Karácsonyi volt a koronázó hercegprímás pásztorbotvivöje; megjelenik A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig c. munkája; a trianoni döntés után Nagyváradon marad; az irgalmas nővérek vezetése alatt álló fiú- és leánynevelő intézet igazgatója; nagyprépostként a káptalan élére kerül; a nagyváradi Koldusápoló és Szent László Menedékház - Egyesület elnöke; 1 millió koronát ajándékozott az anyagi nehézségekkel küszködő Századok c. folyóiratnak; hozzálát A magyar nemzet honalapítása 896-997 c. munkához; Nagyváradon meghal; Gyulára szállítják holttestét; eltemetik a Szentháromság temetőben. 10