Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Bevezetés

mennyire hatalmas tudású és kiváló felkészültségű is valaki, mindenben tévedhetetlen nem lehet. A földbirtokosnők temetkezési helyét illetően ugyanis a megbírált Mogyoróssynak volt igaza. A Hídassy Jakab életrajz nemcsak mint egy jelentős XVIII. századi gyulai személyiség életének megjelenítése lehet érdekes az olvasó számára, hanem Karácsonyi erkölcsi-etikai állásfoglalásaként is. A következő tanulmány-csokor Gyulának ill. közvetlen környékének kora feudalizmustól a XIX. századig tartó történetéből dolgoz fel egy-egy eseményt. A tanulmányok túlnyomó része a Társulat köteteiben (BRMTÉ) jelent meg. Ezeken kívül az Őrszem c. hajdani gyulai katolikus lapból és a Békés c. emlékkönyvből közlünk egy-egy tanulmányt. Itt is - mint az egyháztörténeti munkáknál - a történeti-kronológiai sorrendet követjük, nem pedig a megjelenés időrendjét. Színvonalukban, jelentőségükben különbözőek ezek a közlések, de úgy véljük, lehetőség szerint teljes képet kell adnunk. így került egymás mellé a méltón alapfeldolgozásnak tekintett: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése, és a jóval olvasmányosabb Olasz fogoly Gyula várában 1534-ben. A Maróthy János macsói bán élete c. tanulmányt azért közöljük - annak ellenére, hogy kevés gyulai vonatkozású adatot tartalmaz -, mert a gyulai vár és uradalom fel- és kiépítésében rendkívül jelentős szerepe volt Maróthy Jánosnak és általában a Maróthy-családnak. Izgalmas, érdekes és hasznos, szakmai érdeklődést és pusztán kíváncsiságot is kielégítő olvasmány a Két feledésbe ment békésmegyei helység ill. a Hol feküdt Alabián c. a BRMTÉ-ben megjelent tanulmány, amelyből kitűnik Karácsonyi rendkívüli jártassága a középkori oklevelek fölhasználásában, elemzésében, értékelésében. A latin nyelv kiváló ismerete, az oklevelek tanulmányozásakor szükséges felkészültség, valamint türelem birtoklása minden középkorral foglalkozó történész számára alapvető ma is. Az Oláh György szerkesztette Békés c. emlékkönyvben Gyula felszabadítása a török uralom alól címmel jelent meg Karácsonyinak egy értekezése. Ez - bár némi eltéréssel - a Békés vármegye történetében is megtalálható, mégis közöljük; főként azért, mert így, egy nagyjából folyamatos képet kapunk a XV-XVIII.századi Gyuláról, valamint ízelítőt adunk a méltán dicsért és a kutatók által gyakran forgatott, ma már igen kevés példányszámban megtalálható monográfiából. A Mikor és hogy került Gyula vára a magyar király kezére érdeme problémafelvetései mellett, hogy közöl egy korabeli igen érdekes levélváltást: Martinuzzi Fráter György és I. Ferdinánd 1551-ben írt leveleit. A végvárrá vált Gyula (1552) jelentós szerepet töltött be a török elleni harcokban. Érdekes adalék a vártörténethez, a Ferdinánd- és Szapolyai-párt küzdelméhez ez a rövid közlés. 7