Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - Hitelintézetek
pénzintézet nem volt csupán rideg vállalkozás, hanem a szoliditás mellett állandó karakterisztikonja volt az altruisztikus és humánus tulajdonság is. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egyformán érezte és érzi ezen altruisztikus és humánus eljárás üdvös hatásait. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület nemes szocialisztikus érzéke tette többek között lehetővé, hogy Gyulán történt a legaltruisztikusabb parcellázás az egész országban, amely parcellázás a legméltányosabb feltételek mellett ötszáz körüli szegény földmunkást juttatott földbirtokhoz. A város két nagy jelentőségű iparvállalata keletkezésében és ezret meghaladó munkásnak állandó keresetében az intézetnek - mint egyik legfőbb alapítónak - szintén hervadhatatlan érdemei vannak. A lefolyt üzletévre áttérve, meleg szavakban a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg az igazgatóság működéséről és kegyeletesen emlékszik meg az intézetet Nagy Árpád igazgatósági tag elhunytával ért veszteségről, egyben sajnálattal, hogy Braun Mór, aki számos éven át a legnagyobb ügybuzgósággal és szakértelemmel töltött be egy igazgatói tisztet, előrehaladott kora s más irányban való nagy elfoglaltsága miatt lemondott megbízásáról, s üdvözölvén a rendkívüli szép számban megjelent részvényeseket, annak megállapításával, hogy 2006 részvény képviseletében 1863 szavazatra jogosított 80 részvényes jelent meg, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Lukács Endre s Mérey Gyula részvényeseket kérve fel. A megújuló zajos éljenzésekkel fogadott elnöki megnyitóbeszéd után a közgyűlés a kinyomatott igazgatósági jelentést felolvasottnak véve, azt, úgyszintén a felolvasott felügyelőbizottsági jelentést, egyben a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot felszólalás nélkül, egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóság jelentése szerint a takarékpénztár 1913. évi forgalma 299 628 225 K 76 fillér, ami az előző évhez képest mintegy 62 millió emelkedést tüntet ki. A múlt évi tiszta jövedelem 164 658 K. Kóhn Dávid titkár olvasta azután fel az igazgatóság javaslatát az intézet ötvenéves fennállása emlékére teendő intézkedésekről. Az előterjesztés kegyeletesen emlékszik meg az intézet kimagasló vezetőiről, akik az intézetet nehéz körülmények között megalapították és annak fejlődését odaadó munkásságukkal előmozdították és biztosították. Az intézet megteremtésénél az érdem oroszlánrésze néhai báró Wenckheim László s néhai Bodoky Károlyt illeti, akik közül előbbi első elnöke, utóbbi pedig első vezérigazgatója lett az intézetnek. Velük szemben az intézet hálás kegyeletét már évtizedekkel ezelőtt lerótta, mert érdemeiket többször méltatta, s azok elismeréséül arcképeik már évtizedek óta díszítik a gyűléstermet. Az egyedüli férfiú, aki még él azok közül, akik az intézet bölcsőjénél jelen voltak, Szénásy József, aki működését az intézetnél, annak megalakulásakor, mint segédkönyvelő kezdette és ezelőtt öt évvel - 45 évi szolgálat után - mint vezérigazgató fejezte be, s vonult maga korára való tekintettel nyugalomba. Az ő szolgálata a legszorosabban összekapcsolódik Erkel Rezső dr., a második vezérigazgató működésével, aki csaknem 40 évig vezette az intézetet Szénásy József odaadó támogatása mellett. Ezen két férfiú érdemeit a közgyűlés már szintén méltatta, Erkel Rezsőét halála, Szénásyét pedig nyugalomba vonulása alkalmával. Hálásan emlékszik azonban meg még ma is az ő hervadhatatlan érdemeiről, és őszinte szívből kíván az élő agg vezérnek még hosszú, nyugodt és gondtalan életet. Ezen két férfiú arcképének lefestésével az eddig volt vezérigazgatók mindegyikének arcképe 90
