Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
megjelentek Durkó és Zsótér személyek, akik a járási tanács munkatársai voltak. A tanácsházán szolgálatot teljesítő személyek, Csikós Erzsébet, Laurinyecz István, Lehoczki Jánosné, Buli Antal rendőr jelenlétében átadták a Gyulán már megalakult Forradalmi Tanács 15 pontját1. Ugyancsak Békéscsaba város pontjait2. Ugyanakkor utasították a jelenlévőket, a községben is szervezzék meg a forradalmi tanácsot. Ennek alapján csatlakozzanak a két város kiadott pontjainak a felhívásához. [így.] Ugyanazon a napon a megyei forradalmi tanács ülést tartott, községünkből ezen részt vettek Földvári József állami gazd. mezőgazdász, mint a község népfrontbizottságának elnöke, Kakuk Tibor állatorvos, Iványi István fő-baromfitenyésztő. Ezek a személyek a megyei forradalmi tanácstól megkapták a helyi forradalmi tanács megalakítására az utasítást. 26-án délután, 27-én egész nap szervezték a gyűlést, amelyet 28-án délelőtt, az állami gazdaság kultúrtermében tartottak meg. Kb. 80 fő vett részt ezen a gyűlésen, Földvári József előadó volt, az első bejelentése az volt, hogy eltörölték az elvtárs megszólítást, helyette a polgártárs megszólítás lesz. Majd pedig beszámolt a megyei értekezleten elhangzottakról. Utána bejelentette, hogy az eddigi tanácstagok megbízatása megszűnt, és helyébe kell választani a forradalmi tanácsot, mely arra lesz hivatva, hogy a község ügyeit intézze. Ezután következett a jelölés, majd a választás. A választáson többek között javasolták Kárász Mátyást és Szlancsik György párttagokat, akit nem választottak meg azzal, hogy rákosisták, Iványi István kifogásolta. [így.] Iványi István és Teicher Károly főállattenyésztő a jelölését azzal utasította vissza, hogy olyan forradalmi tanácsban nem vesz részt, amelyben kommunisták vannak. 28-tól kezdve a fent említett személyek tovább szervezkedtek, egy újabb nagygyűlés összehívását és újabb választást szerveztek, valamint követelték a szovjet csapatok kivonását és a népőrség felfegyverzését, valamint a nyugati csapatok behívását. Az első forradalmi tanács összetétele a következő: 3 párttag, egy tanácstag, Iványi István régi katonatiszt, Teicher Károly hortista [így] katonatiszt, Kaczkó András kulák és Csákvári Ferenc postamester, Kakuk Tibor állatorvos. A 40 tagú bizottság többi része általában dolgozó. 28-tól november 1-ig a forradalmi tanács újabb nagygyűlést szervezett, melyet nov. 1-én tartottak meg, a résztvevők többsége cselédtartó kulákok és osztályidegenek. [így.] Ezt a gyűlést Kakuk Tibor állatorvos, mint a forradalmi bizottság elnöke, tartotta. Beszédében lázító szavakat használt a rendszer ellen, amelyet 12 éves sanyargatásnak nevezett. Felszólította a résztvevőket [így], hogy rendezzenek gyűjtést a fegyveres felkelők részére, és ő maga is 300 Ft-ot ajánlott fel. Felszólította a résztvevőket, hogy alakítsanak pártokat, kijelentette, hogy ő maga a kisgazda- pártban fog tevékenykedni. Ezen a gyűlésen új forradalmi tanácsot választottak. A megválasztott forradalmi tanácsba párttagot nem választottak meg azzal, hogy rákosisták és nem hazafiak, ennek szószólója Belanka Mihály kulák volt. Teicher Károly hozzászólásában a kommunistákat rágcsáló férgeknek nevezte. Kijelentette, hogy a kommunisták még itt vannak és akadályozzák a forradalmi bizottság tevékenységét. Kakuk Tibor hozzászólását követően sokan azt hangoztatták, hogy a kommunistákat fel kell akasztani, vagy bányába kell vinni. 365
