Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok
Amint a vádlott a rendőrkapitányság épülete elé ért, megkerülte a főbejáratot és hátulról ment be a rendőrség udvarán elhelyezett egyik irodahelyiségbe, a nyilvántartó hivatalba és ottan előadta, hogy a rendőrséget le akarják fegyverezni, amire az ottani dolgozók, Ungor József tisztviselő, egy rendőr hadnagy és egy másik polgári ruhás egyén a kapitányság vezetőjéhez küldték. A vádlott bement a kapitányság főépületében [így] és valószínűleg a folyóson csatlakozott hozzá három-négy személy, nevezetesen Durkó Ferenc, Kölüs Imre és Debreczeni Lajos, ezeknek az élén a vádlott belépett a folyosóról ez egyik szobába, amelyben akkor ottan tartózkodott Berente Antal rendőr százados, a kapitányság akkori vezetője, Molnár Imre főhadnagy, Peres István nyomozó hadnagy, Molnár Rudolf r. törzsőrmester és Kovács Sándorné rendőrségi dolgozó, de ugyanebben a szobában, más ügyből kifolyóan, jelen volt Bagi Sándor és Kozsuch János, az MSZMP sarkadi járási vb-nek két vezetőségi tagja is. Vádlott belépte után kb. olyan értelmű kijelentést tett, hogy a nép nevében a rendőrség tagjai adják le a fegyverüket, mert nem bírják a nép bizalmát. Berente Antal, a rendőrség vezetője alkudozni próbált a vádlottal és kísérőivel, és azt mondotta nekik, hogy a fegyvereket nem lehet egyszerűen leadni, hanem azokat csak az akkori úgynevezett forradalmi tanács elnökének hajlandó átadni, és a tárgyalások folytatása végett magával hívta vádlottat és társait a folyosóra, és onnan pedig elindultak az utcán a községi tanács épülete felé. Közben odasúgta Peres István nyomozónak, hogy távbeszélőn kérjen segítséget a gyulai rendőrkapitányságtól, Kovács Sándornénak pedig meghagyta, hogy géptávírón a megyei rendőr-főkapitányságtól is kérjen segítséget. Alig mentek azonban az utcán pár lépést, a közeli bölcsőde előtt összetalálkoztak Varga Lajos akkori forradalmi bizottsági elnökkel, akit már mások értesítettek, és visszatértek a rendőrség épületébe. Varga Lajos szép szóval igyekezett csillapítani a jelenlévőket, de ez teljesen sikertelennek látszott. Pribék Imre vádlott közben visszatért abba a szobába, ahonnan Berente rendőr századossal eltávozott és különböző, kommunistákat gyalázó kifejezések után ismételten felhívta a jelenlévőket a fegyverek átadására. A korábbi telefonhívásra a meghívott gyulai rendőrkapitányság jelentkezett, amire a vádlott fölvette a kagylót és a telefonba olyan választ adott, hogy nincs szükség a segítségre, itt minden rendben van. Meghallotta azonban a vádlott a géptávíró kattogását is, és bement abba a szobába is, ahol ezen Kovács Sándorné dolgozott és ráripakodott, ha az élete kedves, hagyja abba a titkos leadást és senkit sem próbáljon értesíteni. A rendőrség bűnügyi alosztályának munkahelyéül szolgáló szobában ismételten felhívta a rendőrnyomozókat, hogy adják le a fegyverüket, és a szobában tartózkodó MSZMP-funkcionáriust nem ismerve, azokat rendőrspiclinek nevezete és felszólította, hogy ők is adják le a fegyverüket, amire Peres István nyomozó hadnagy és a vele egy asztalnál ülő Kozsuch János és Bagi Sándor a pisztolyaikat, tárakkal és töltényekkel együtt letették az asztalra,2 ugyanezt cselekedte a másik asztalnál Molnár Imre r. nyomozó. A vádlott a négy pisztolyt és a töltényeket magához vette és azokkal kiment a szobából, és átadta azokat Jenei Andornak. A bűnügyi alosztály szobájában a vádlott kutatást rendezett az asztalok és szekrények között, és az egyik íróasztal alatt talált egy géppisztolyt, amelyet 219
