Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
problémáinak megbeszélése és mindezekkel kapcsolatosan javaslatok kidolgozása tárgyában 1956. évi december hó 15. napjára egybehívott értekezleten. Jelen vannak: Ágoston Ádám, Albell [Alber?] Gyula, Balogh József, Bacsur Antal, dr. Balázs Ambrus, Benkő Sándor, Berta Károly, Csik János, Csizmadia Ferenc, Deák József, Dér András, Dóba István, Dimák Sándor, Fekete Domokos, Györgyi Lajos, ifj. Kiss Sándor, Kovács István, Kovács Lajos, ifj. Soós Antal, továbbá a rendőrhatóság képviseletében Gy. Szabó Sándor rendőr hadnagy. Az értekezlet megnyitása után Csizmadia Ferenc, az értekezletet egybehívó dolgozó parasztok nevében, üdvözli a megjelenteket, ismerteti az előzményeket. - Mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a gyülekezési tilalom folytán a legnagyobb körültekintéssel és a vonatkozó előírások betartása mellett, szabályszerűen engedélyt kért egyfelől a városi tanácstól, másfelől pedig a városi és járási rendőrkapitányság vezetőjétől. Utóbbi hatósághoz intézett beadványhoz [így] meg is jelölte az értekezlet résztvevőinek számát, 30 főben. Minthogy azonban a rendőrkapitányság vezetője úgy kívánta, hogy ennél is kevesebb legyen a létszám, ennélfogva az értekezlet valóban csak a szűkebb létszám mellett került megtartásra. Reámutat arra, hogy a parasztságnak a közelmúltban nem volt engedélyezett szerve. Csupán kettő: a MEDOSZ, valamint a Kossuth Kör. Ezért szükségszerűsége mutatkozott annak, hogy a parasztság szervezetbe tömörüljön. Forradalmi jelenségek országosan megrendítették a magyar közgazdasági életet. Szükséges ezért, hogy a parasztság részt vegyen a közgazdaság talpra állításában. A legutóbb egy bizottsággal Budapesten járva, felkereste Dögéi Imrét, akivel, mint a Földmívelésügyi Minisztérium vezetőjével, hosszasan és részletesen tárgyalt a parasztkérdésről. Át is adott egy 5 pontból álló javaslatot, amit hevenyészve saját maga állított össze, és szervezet híján saját nevében írt alá.1 E javaslatát bemutatta és ismerteti az értekezlettel. Nyomban felemlítve, hogy sok más egyéb szempont is létezik, ami az ő figyelmét is elkerülhette. Városunkban is, miként az országban, számosán foglalkoznak ezekkel a gondolatokkal, kisebb-nagyobb csoportok hasonló javaslatokat dolgoznak ki. Végeredményben ez az értekezlet is arra való, hogy széles körű megvitatásban, részletesen a mező- gazdasággal kapcsolatos összes problémákat, és megfelelő javaslatokat dolgozzon ki. - Javaslatai egyébként részint összhangban állanak a Kádár-féle program 10. pontjával.2 Valóban szükség van az utóbbi évek törvénysértésének felszámolására, a mezőgazdaság fejlesztésére, és támaszkodni kell a parasztságra. Előadja, hogy maga Dögéi Imre is helyesléssel fogadta a parasztság megszervezésének gondolatát. Hiszen a miniszter maga utalt a beszélgetés során arra, hogy az ország 44%-át kitevő egyénileg dolgozó parasztság megfelelő érdekvédelmi szerv[ének] életre hívása mindenképpen helyes és lehetséges. [...] [...] A törvénysértéseket a miniszter a parasztsággal akarja megbeszélni, mint amely a sérelmeket elszenvedte. A földreform egyik leglényegesebb kérdése a parasztságnak. Köztudomású, 9,5 millió lakosból 2,7 millió felnőtt, munkaképes földműves ember van. Átlagosan egyre három hold jutna. Nem lehet azonban egyformán elosztani a földet, gazdasági szempontokra tekintettel. Hiszen a megfontolás nélküli föld56
