Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

Nagy Lajos azonnal fellebbezett, társai (a felmentett Csizmadia kivételével) 3 napot kértek gondolkodásra. A bíróság a jogerős ítéletig meghosszabbította előzetes letartóztatásukat. (Uo.)

1 A novemberi kettős hatalomhoz, a forradalmi tanács vezető szerepéhez 1. 524., 525., 527. sz. dokumentumok.

2 Vő. 536. sz. dokumentum.

3 Az Orosházi Hírlap 1957. december 6-án adott hirt arról, hogy november 4. előtt, a forradalom első hullámában a seprűgyár (faipari vállalat) élére vezetőül egy Ajtóssy István nevű volt „tőkést” állítottak, aki a szovjetek bevonulásáig, 1956. november 5-ig látta el feladatát. - Az Orosházi Hírlap idézett számát 1. BéML- 1956-os röplapok és újságok gyűjteménye.

4 A december 7-i tüntetésnek csak egyik, nem is legfontosabb oka volt az újság. Vő. 538., 544/4., 544/8. sz. dokumentum.

5 Orosházára csak november 5-én érkeztek meg a szovjet csapatok. A biztonsági őrizetekhez 1. 519., 544/15., 544/18., 553/1., 555. sz. dokumentum.

6 Ez Nagy Lajosról is elmondható volt (lett volna). Dr. Balázs kedvező bírósági megítélésében Molnár karhatalmista nyilatkozata (544/13. sz. dokumentum) lehetett a döntő ok.

544/15.

Gyula, 1957. június n. n.

Nagy Lajos fellebbezési indoklása

Tisztelt Megyei Bíróság!

Az ellenem indított B. 202/1957. sz. büntető ügyben hozott I. fokú ítélet ellen az ítélet kihirdetésekor bejelentett fellebbezésem indokolását tisztelettel a következőkben terjesztem elő:

Az I. bíróság bűnösnek mondott ki a BHÖ 1. § 1. pontja alapján a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében, mint vezető [így].

Ez az ítéleti ténymegállapítás téves.

Semmiféle szervezkedésben, amely a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult, szándékosan én részt nem vettem, márpedig a szándék ezen cselekmény elkövetésének mellőzhetetlen tényálladéki eleme.

Ha most, az események után hónapokkal visszatekintek az általam elkövetett cselekményeimre [így], kétségtelen elismerem, hogy azok rendkívül súlyosak és károsak voltak, azonban a cselekvés elkövetésének időpontjában, amely cselekvések 1956. október 28. és november 4. között játszódtak le, akkori hitem és meggyőződésem szerint semmiképpen sem látszottak előttem tilalmasaknak, még kevésbé gondoltam arra, hogy a Népköztársaság ellen foglaljak állást, nemcsak mint vezető, hanem még saját személyemben sem.

A bíróság ténymegállapításai ebben a vonatkozásban nem teljesen hűek a tárgyalás anyagából megállapítható valóságos tényállással. [így.] Ugyanis 1956. október 28-án már elhangzott Nagy Imre, akkori miniszterelnök, bejelentése és elhangzott Kádár János beszéde is. Nekem, aki Orosházán két kezem munkájából dolgozó és minden segéderőt nélkülöző kis szabómester voltam, eszem ágában sem jutott semmiféle politikai akcióban, semmilyen vonatkozásban részt venni.

94