Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
Búza Nándor V. r. vádlottra vonatkozóan nős, családos állapotát és ténybeli beismerő vallomását. Ezzel szemben súlyosító körülménynek vette: Diószegi Pál II. r., dr. Balázs Ambrus III. r. és Búza Nándor V. r. vádlottak esetében a cselekmény halmazatát, egyéb súlyosító körülményt a bíróság nem észlelt. [...] [...] A megyei bíróság dr. Balázs Ambrus III. r. és Búza Nándor V. r. vádlottakat a Bp. 180. § a) pontja értelmében azért mentette fel az ellenük népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésre való szövetkezés bűntette miatt emelt vád alól, mert vádlottak nem önként, hanem választás útján kerültek a forradalmi, illetve a központi munkástanácsba6. Az pedig nem nyert bizonyítást, hogy vádlottak e szervezetekben a népi demokratikus államrend ellen irányuló aktív tevékenységet fejtettek volna ki, vagy ilyen cselekmény elkövetésére szövetkeztek volna. [...] [...] A megyei bíróság Csizmadia Ferenc VI. r. vádlottat is bizonyítottság hiánya okából mentette fel a Bp. 180. § a) pontja alapján az ellene népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésre való szövetkezés és a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt emelt vád alól, mert őt mint a parasztság küldöttét választotta meg tagjának a forradalmi, illetve a területi munkástanács, mely szervezetekben a népi demokratikus államrenddel szemben tevékenységet nem fejtett ki, de ilyen cselekmény elkövetésére sem vállalkozott. Sőt egyike volt azoknak, akik elítélték a forradalmi, illetve területi munkástanács államellenes tevékenységeit. Vádlott az általa kezdeményezett és létrehozni kívánt paraszti érdekvédelmi szövetséget a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány beleegyezésével, és hozzájárulásával akarta megalakítani. Mikor tudomást szerzett arról, hogy a kormány időszerűtlennek tartja e paraszti érdekvédelmi szövetség létrehozását, abban megnyugodott és semmi továbbit nem tett annak létrehozása érdekében. Nem nyert bizonyítást továbbá az sem, hogy vádlott jelen lett volna az alkalommal, mikor a Budapestre utazó munkástanácsi küldöttek egységesen kijelentették, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el stb. Amint ez a bizonyítási eljárás során kiderült, vádlott e küldöttekkel útközben, vagyis az említett kijelentéseik után találkozott. A vádlottak által előzetes letartóztatásban töltött időnek a kiszabott büntetésekbe történt beszámítása a Btá. 44. § 1. bekezdésén, míg a bűnügyi költségek megfizetésére való kötelezés a Bp. 244. §-án alapszik. Horváth Lajos Lázok Béla Belanka Pál mb. bíró ülnök ülnök A fenti ítélet Csizmadia Ferenc VI. r. vádlott vonatkozásában jogerős. Horváth Lajos, a tanács elnöke Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 202/1957. 93
