Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

lenne itt is, mint Budapesten. Azt kívánom és szeretném, ha egy fegyver sem dördülne el Orosházán. A mai történelem őszinteségre, nyíltságra kötelez bennünket. A forradalom célkitűzéseit különbözőképpen ítélik meg. így nekem is nyilatkoznom kell az álláspontomról. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy mi nem vagyunk kommunistaellenesek, úri Magyarországot sem akarunk, mi széles néprétegen [így] alapuló demokratikus Magyarországot akarunk. Mivel értesültem arról, hogy az ifjúság a [szovjet] hősi emlékművet le akarja dönteni, kértem az ifjúságot, hogy azt semmi esetre se tegyék meg, hogy ledöntsék. Tartsák tiszteletben a hősi hallottak emlékműveit. Amennyiben mégis ledöntenék az emlékművet, úgy semmi tisztséget nem vállalok. Az orosz csapatok legrövidebb időn belül vonuljanak vissza a támaszpontjaikra, és tárgyaljanak a kormánnyal a teljes kivonulással kapcsolatban. Ezek után beszédemet Petőfi versének utolsó verssoraival fejeztem be: a „magyarok istenére esküszünk”. Ezek után az alföldi [így] vendéglőbe mentünk be, ahol a „forradalmi tanácsot” megválasztottuk. A vendéglőben kb. 100-150 fő volt, aki választotta az ellen- forradalmi tanács idéglenes [így] tagjait. Az idéglenes bizottságba bekerültek olyan személyek, akik kulákszármazásúak, vagy elítéltek voltak. Az idéglenes „ellenforradalmi tanács” tagjai dr. Papp Károly és Szarka Dániel őrgy., Huba Zoltán, Csepregi Lajos, Németh István, dr. Potor Endre, Kiss József, Bánki Horváth Ferenc, Csizmadia Ferenc, Farkas Lajos, Kovács Lajos és Géczi nevű személyek. A névsort a tömeg előtt felolvastuk, és utána a tömeg elfogadta. Azonban megjegyezni kívánom, hogy Kovács kulák ellen több ellenvetés volt, de csak bent maradt.

Kérdés: Tegyen vallomást arról, mit határoztak Önök a következő tevékenységre vonatkozóan?

Felelet: Az idéglenes „forradalmi tanács” abban határozott, hogy az MDP-székházban levő több fegyvert, illetve a kommunistákat le kell fegyverezni. [így.] Ezt követően a pártházat, illetve a kommunistákat le is fegyverezték.1 Emlékezetem szerint 29-én a tanácsházán tárgyaltuk meg, hogy a volt ÁVH- tagokat és a kommunistákat őrizetbe vesszük.2 Majd a Györgyi Antalt és Kardos nevű személyt megbíztuk rendőrségi munkával, egyben azzal is megbíztuk őket, hogy a rendőrségből távolítsák el a nem oda való elemeket. Erre megbízólevelet adtunk ki, melyet én írtam alá. Ezenkívül tárgyaltunk az üzemek ellátásáról, és a nép ellátásáról. Az üzemeket értesítettük, válasszák meg az „üzemi tanácsot”, illetve az ellenforradalmi tanácsot. Október 30-án az „üzemi tanácsok” vezetőit és az egyház vezetőit meghívtuk értekezletre. Ezen az értekezleten beszámolások voltak: az üzemekben kik lettek megválasztva az ellenforradalmi tanácsokba. Az idéglenes ellenforradalmi tanács megszűnt, utána megválasztottuk a végleges ellenforradalmi tanácsot, majd ezen belül az intézőbizottságot, amely 12 főből állt. A következő személyek lettek beválasztva: én, Szarka Dániel, Kristóf őrgy., Csizmadia Ferenc, Benkő Nándor, Csepregi Lajos, Huba Zoltán, dr. Potor Endre, Holecska Gyula, Varga Béla, Farkas Lajos, Trausznitz Ferenc és Bencsik Elek.

Kérdés: Hány fő lett őrizetbe véve a kommunisták közül?

Felelet: Tudomásom szerint 19 fő lett őrizetbe véve a kommunisták közül. Az őrizetbe vett személyek a katonai laktanya kultúrtermében voltak. Majd onnan át lettek hozva a rendőrség épületébe.

70