Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
Népünk félreérthetetlenül azt is kinyilvánította, hogy csak független országban tud kibontakozni teljes alkotóképessége. A magyar nép e politikai bölcsessége azonban arra is bizonyíték, hogy mindennemű politikai és gazdasági restaurációt eredményesen leküzdeni alkalmas. Ilyesmi ellen teljes erejével harcolni, és a szocialista vívmányokat megvédeni kész. A szocialista vívmányok tekintetében különösen kiemelendőnek tartható a gyáriparnak, bányáknak, a bank intézményének társadalmi tulajdonban visz- szahagyása, az 1945-ös földreform fenntartása, 25 kát. holdas (rosszabb minőségű földeknél 400 ar. korona kát. tiszta jövedelmű területig terjedő) birtokmaximummal. A magyar parasztság a teljes egyéni szabadság és az egyéni kezdeményezés lehetősége mellett, a kizsákmányolás tilalmán alapuló magántulajdonának birtokában be tudja bizonyítani majd nagyszerű alkotóképességét. A beszolgáltatás, a rossz emlékű kuláklista eltörlése, a termelés szabadságának elvi elismerése: kedvező folyamat megindulásának lehet a kezdete. Ebbe a folyamatba illeszthető bele a földmívelő társadalom érdekvédelmi szervezkedésének elindítása és ennek keretében a magyar mezőgazdaság ügyeinek mikénti vitelére vonatkozó javaslattétele. A magyar parasztság hosszú évek óta szervezetlenül, magára hagyatva, érdekeinek magaválasztotta szervek híján való védtelenségében él. Ez a körülmény a parasztságban megérlelte annak szükségességét, hogy az alábbiak szerinti érdekvédelmi szerv életre hívását szorgalmazza. Ezzel a földmívelésügyi kormányzat elé tornyosuló nehézségek megoldásánál a parasztság - éppen saját érdekében is - a saját egyéni sérelmei és gyakorlati meglátásai szerint is segíteni óhajt. Ennek a mezőgazdasági érdekképviseleti szervnek hasonlatosnak kell lennie a munkásság szakszervezeteivel, mely a parasztság érdekeiért minden idők követelményeinek megfelelően tud küzdeni. Ez a szervezet szoros együttműködést kíván a magyar munkássággal és értelmiséggel. Kapcsolatot a külföldi parasztsággal is. A kapcsolatot illetően azonban legfőbb törekvésünk a parasztságnak a földdel való lelki kapcsolatát, mint legfontosabb tényezőt elismertetni és biztosítani, melynek gyakorlati szolgálata a föld magántulajdonának maradéktalan tiszteletben tartása - a törvény szabta birtokhatárig. E magántulajdonnak, a föld használatának minden önkényes változtatás, behatás előli megvédése. Olyannyira, hogy még a szövetkezeti társulásokhoz tartozó földterületek is egyéni tulajdonban maradjanak. Ehhez a szoros és biztonságos kapcsolathoz tartozik a termelőhelyi település (tanyarendszer) intézményének elismertetése és gyakorlati biztosítása. [•••] [...] földmívelők gyermekeinek - tulajdonul vagy örökbérlet formájában földhöz juttatása. Mégpedig olyan tartalékföldek intézményesítésével, amelyek a fenti folyamatos, földbirtok-politikai ténykedés során közcélú igénybevétel tárgyai lesznek. Ugyanezen földterületek képezhetnék egyben - hozamukkal - a mezőgazdasággal foglalkozók társadalombiztosításának alapját is. 54
