Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
1 rb., a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és 1 rb. fegyverrejtegetés bűntettében. A megyei bíróság ezért Csete István vádlottat összbüntetésül 3 (három) évi börtönbüntetésre, mint fő-, valamint mellékbüntetésül 1000 (egyezer) Ft értékű vagyona elkobzására és 5 (öt) évre egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra ítéli. A megyei bíróság elrendeli a bűnjelként lefoglalt, és a gyulai Igazságügyi Gazdasági Hivatal raktárában Bnyk. 55/1957. t. sz. alatt kezelt 1 db, 342699. gyártási számú, 765 Frommer gyártmányú pisztoly elkobzását. A megyei bíróság a vádlott által 1956. december 30. napjától 1957. január 19. napjáig rendőrségi őrizetben, 1957. március 6. napjától július 16. napjáig közbiztonsági őrizetben, ettől az időtől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a vele szemben kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja. Kötelezi a megyei bíróság vádlottat, hogy az eddig felmerült 315.20 Ft, valamint az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az állam részére térítse meg. Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Csete István vádlott kulákcsaládból származik. Szüleinek 1945 előtt 59 kát. hold földje, egy tanyája és egy családi ház vagyona volt. Vádlott 1943. évben 15 kát. hold földet örökölt a szüleitől, mely földterületet 1952. évben tago- sították. Ezt követően vádlott a földalatti vasútépítő vállalatnál dolgozott, mint segédmunkás. Jelenleg 3 kát. hold kishaszonbérleti földön gazdálkodik. Vádlottat a gyulai járásbíróság 1953. évben, közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt, 3 évi börtönbüntetésre ítélte, melyből 17 hónapot töltött ki. I. 1956. október 28. napján már a délelőtti órákban elterjedt a hír Újszalonta községben, hogy a község főterén lévő szovjet hősi emlékművet le fogják dönteni. A község lakosai a kora délutáni órákban kezdtek el gyülekezni a hősi emlékmű közelében. Az újszalontai állami gazdaság igazgatója, aki tudomást szerzett egyes ismeretlen ellenforradalmároknak az emlékű ledöntésével kapcsolatos szándékáról, egy vontatót bocsátott azok rendelkezésére. Már nagyobb létszámú tömeg volt jelen a községi tanács épülete előtt lévő emlékmű közelében, mikor ott megjelent Csete István vádlott is, aki szintén tudomást szerzett a gyűlés céljáról. A nagyszámú jelenlévők közül egyesek azt kiabálták, hogy le kell dönteni az emlékművet. Ezt a községben közismert Csete István vádlott is megerősítette. Kijelentette, hogy a szobrot le kell dönteni, de előbb el kell menni Oláh Sándor községi párttitkárért, mert ő építette, ő is döntse le. Ezután vádlott fel410
