Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
mégis elfogadta. Suhánszki Mihály pl. több esetben is hiteltelen, de súlyosan terhelő vallomást tett, melyeket részben a bíróság sem fogadott el. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 29-én a büntetést 1 évre leszállította (uo.). 1 Transzferálás = végrehajtás, azaz a sertés elkobzása. 2 Az emlékmű ledöntéséhez 1. 644. sz. dokumentum. 649. Orosháza, 1959. június 2. Részlet Tótkomlós rendőrségi „politikai, operatív” jellemzéséből [...] 1956. október 23. után, amikor a budapesti események híre elérkezett a községbe, akkor itt is mozgolódni kezdtek az osztályidegen elemek, és kezdtek összejámi és kiértékelni az eseményeket. Október 28-án éjjel még a fegyverek az MDP székházában voltak, ahol egy pár személy tartózkodott. Ezen éjtszakán a pártban elhatározták, hogy másnap reggel gyűlést hirdetnek, mert már hajnalba olyan utasítást kapót a rendőr őrs, hogy a fegyvereket lekel adni. Ezekután kiválogattak olyan személyeket, akik a nép bizalmát némileg bírták, azonban nem voltak olyan nagy ellenséges beállitotságuak. Ezeket a személyeket a tanács házára hívták, és közölték velük azt, hogy gyűlés lesz, és ők lesznek a „Forradalmi tanács” tagjai. Erről értesültek az osztályidegen elemek is, és 29-én reggel piaci napon, össze jöttek a főtéren és utána bementek a volt FKP. helyiségébe, és ott rögtönzött gyűlést rendeztek, és kijelölték azokat a személyeket, akiket ők javasolnak a „forradalmi tanácsba”. Utána nemzetiszinü zászlóval kivonultak a búza piac térre, ahol a gyűlés meg lett tartva. A gyűlést kezdetben a népfront elnöke vezette, majd későbbiek folyamán azt elküldték és Varga Sándor betelepült vette át a szót, és Adamkovics Ágoston ügyvéd, és ezek beszéltek. Itt felolvasták az általuk készített listát, és többségben ezen szereplő személyeket fogadták el, illetve választották meg. A gyűlés után felszólították a megválasztott személyeket, hogy menjenek el a tanácsházára, ahol megtartják az alakuló gyűlést. Míg az alakuló gyűlést tartották, adig egy csomo ember a Szovjet hősök emlékművét le döntötték. A megalakulás után a tanács dolgozói közül többet elküldték azzal, hogy azok nem megbízhatók az ők számukra. Ezekután az elnök Vancsik István, volt SZDP tag lett, elnökhelyettes pedig Kajos Ferenc. Ezenkívül mint intéző bizottsági tagok voltak Péllei Domonkos, volt jegyző, Dr. Mátraházi János, volt ügyvéd, és még többen, akik egy nézetet vallotak velük. Még ezen a napon megalakították a nemzetőrséget, melynek parancsnoka volt Král Lajos, ellenséges beállítottságú személy, és Varga Sándor, volt csendőr. Ezenkívül még vagy 30 fő nemzetőr volt. A vezető kommunista funkcionáriusoknál majdnem mindnél házkutatást tartottak. A funkcionáriusokat és azokat, akik a felszabadulás után a rendőrségnél teljesítettek szolgálatot, és egyes embereket, illetve osztályidegen elemeket tetleg bántalmaztak és két éjtszaka bent tartották, és kihallgatták. Majd az első 403
