Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
elkobzására és 5 (öt) évi időtartamra egyes politikai jogaitól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre, Malya Pál XIV. r. vádlottat 2 (kettő) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 500 (ötszáz) forint erejéig ingó vagyonának elkobzására és 3 (három) évi időtartamra egyes politikai jogaitól való eltiltásra, mint mellékbüntetésre, Matajsz Pál XV. r. vádlottat 10 (tíz) hónap börtönbüntetésre ítéli. [...] [...] Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A vádlottak mindannyian dolgozó családból származnak és saját személyükben is mindnyájan dolgozók. Többségükben szlovák anyanyelvűek és nemzetiségűek. Egyedül a 6 gyermekes Magyar György vádlott volt büntetve árdrágító üzérkedés bűntette miatt 3 hónapi börtönbüntetésre, amelyet pár nap hiányával kitöltött. Ugyancsak Magyar György, valamint az engedély nélkül külföldre távozott Szokol Mihály 1952. évben átestek egy kitelepítésen is, amikor is Magyar Györgyöt hat kiskorú gyermekével együtt, egy kijelentése miatt a Hortobágyra költöztették, és onnan csak az 1953. évi 11. számú tvr. rendelkezései folytán került vissza Tótkomlósra, közben azonban az összes bútorai, az akkor érvényben lévő rendelkezések alapján, elidegenítésre kerültek és azokat a mai napig sem tudta pótolni, emiatt aztán állandó elégedetlenséget érzett. Halmazsán János elaggott, nyomorék és munkaképtelen szüleit és az ugyancsak munkaképtelen anyósát is tartja. Az 1956. október 23-iki budapesti események hullámai nyomán Tótkomlóson 1956. október 29-én délelőtt 11 órára hirdettek meg egy nagygyűlést. A nagygyűlésen sor került „forradalmi bizottság” megválasztására és már oszlado- zóban volt, amikor Orosházáról befutott egy tehergépkocsi, azon egy Szilágyi nevű volt honvéd főhadnagy és néhány orosházi diák. Az Orosházáról érkezettek közül Szilágyi beszédet tartott, a diákok pedig röplapokat osztogattak és közülük valaki elszavalta a Talpra magyart2. Szilágyi beszéde nyomán a közönség megkoszorúzta az I. világháborús hősi emlékművet, már a koszorúzás alkalmával hallatszottak olyan hangok a tömegben, hogy a szovjet hősi emlékművet pedig le kell dönteni. A koszorúzás befejezése után a tömeg áttódult a közelben lévő szovjet hősi emlékműhöz, és ottan követelte tovább az emlékmű ledöntését. A tömeghangulatot látva Szilágyi főhadnagy is kijelentette, hogy hát akkor, ha úgy akarják, döntsék le az emlékművet. Kevéssel azután odaérkezett dr. Adamkovics Ágost, volt tótkomlósi ügyvéd, és olyan értelemben szólt a tömeghez, hogy nem kell az emlékművet ledönteni, hanem csak a meg nem felelő felírásokat és címert kell eltüntetni, és majd azokat másokkal helyettesítik. A tömeg azonban nem 387
