Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szarvasi járásra vonatkozó iratok
ítéli. [...] [...] A megyei bíróság II. r. Berecz Lóránt és III. r. Békési István vádlottakkal szemben a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggeszti. [...] [...] A vádlottak mind a hárman értelmiségiek és mind a hárman dolgozó osztályhelyzetűek. Deák Jenő I. r. vádlott édesapjának volt ugyan 49 hold földje, de ez Erdélyben, hegyi kaszálókból tevődött össze, úgyhogy jelenleg is földműves-szövetkezeti alkalmazott, ami pedig eleve kizárttá teszi, hogy a szomszédos népi demokratikus államban osztályidegenként legyen kezelve. Ettől függetlenül is Romániában 50 hektár, ami kb. 80 kh. földnek felel meg, volt az a határ, amely fölötti földterülettel rendelkező személyeket általánosságban osztályidegenként kezelték és azokat a lakóhelyükről át is telepítették, viszont az I. r. vádlott édesapja ma is megszakítás nélkül régi lakóhelyén lakik. II. r. vádlott édesapja dolgozó paraszt, aki tsz-tag is volt, és jelenleg még pár hold földterülettel rendelkezik, de súlyos tüdőbaja miatt megművelni azt nem tudja. II. r. vádlott 1954-ben végezte el az egyetemet, és második félévtől kezdve rendszeres tanulmányi segélyt is kapott. III. r. vádlott édesapja középiskolai tanár volt, egész vagyona mindössze egy családi ház, amit három testvér örökölt. Mind a három vádlott az iskoláik elvégzése óta dolgozók, mindég fizetésből éltek és senkit nem zsákmányoltak ki. A budapesti ellenforradalmi események hullámai nyomán Szeghalmon 1956. október 28-án zajlott le egy nagygyűlés, amelyen „forradalmi bizottságot” választottak. A „forradalmi bizottság” 23 vagy 24 tagból alakult, és ezek egyike volt Deák Jenő I. r. vádlott is. A budapesti Kossuth Rádió leadón azokban a napokban gyakran hallatszottak el felhívások a fegyverek letételére, a megyei rendőr-főkapitányság is kiadott egy utasítást, hogy a községekben a fegyvereket össze kell szedni, a Szeghalommal szomszédos Vésztő községben előző nap egy rendőr századost és egy AVH-s hadnagyot ugyancsak bántalmaztak,1 úgyhogy a forradalmi bizottság az első ülésén úgy döntött, hogy Szeghalmon is össze kell szedni a vadászfegyvereket és az egyes személyek részére kiadott önvédelmi fegyvereket. Ennek a határozatnak a végrehajtásával a „forradalmi bizottság” egy 3 tagú csoportot jelölt ki, amelynek egyik tagja Deák Jenő I. r. vádlott lett. 1956. október 28-án a délutáni órákben Deák Jenő I. r. vádlott barátjával, Békési István III. r. vádlottal megjelent a szeghalmi rendőrkapitányságon, ahol az ideiglenes vezetővel, Berényi Mátyás rendőr főhadnaggyal vették fel a kapcsolatot, ugyanis a kapitányság tényleges vezetője az előző napi vésztői események hatására gyorsan eltávozott Szeghalomról2, előadták neki, hogy mit határozott a „forradalmi bizottság”, Berényi főhadnagy maga is a rádióbeli felhívásokról és a megyei főkapitányság rendeletéről, egyébként is az akkori helyzetben helyesnek vélte a fegyverek összeszedését, mert úgy gondolta, hogy ha esetleg össze is verekednek az állampolgárok, ezáltal nem okoznak olyan súlyos sérüléseket, mint az esetleges lövöldözésekkel, úgyhogy elővette az önvédelmi fegyverek és a vadászfegyverek nyilvántartását, megállapította, hogy az önvédel344
