Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szarvasi járásra vonatkozó iratok
november 4-től házi őrizetben tartották, majd december-január folyamán sor került sokak, köztük a forradalmi tanács vezetői letartóztatására. A kihallgatások során a gyanúsítottak („ellenforradalmárok”) többségét súlyosan bántalmazták, megverték, gumibotozták, megalázták: igyekeztek a terhelő vallomásokat kicsikarni. A szarvasi karhatalom parancsnoka az MSZMP helyi vezetőinek megbízásából Huszárik György lett. (O az, akit Dobozon sörétes puskával megsebesítettek 1956. december 10-én. Vö. 250/1-2. sz. dokumentum.) Pufajkás lett — többek között — Gráfik Pál vb-alelnök és a lakosság által gyűlölt begyűjtési hivatal két munkatársa, akik a forradalom miatt elvesztették állásukat. (Gráfik végletesen elfogult, rosszindulatú, gyűlölködő, a forradalmi időkről szóló beszámolóját L: 609. sz. dokumentum. Gráfikot a forradalmi tanács - tömegnyomásra - papíron eltávolította, de lényegében, egy-két nap kivételével a helyén maradt.) Egy-két példa a pufajkások vallatási módszereiről. Madarász Istvánt, aki részt vett a gimnáziumi diákmozgalomban, s pl. november 11-én az iskola hangos híradójában forradalmi beszédet mondott, majdnem agyonverték: leverték a veséjét, hónapokig véreset vizelt; börtönbe nem került, de több hónapra internálták Kistarcsára (Kohut Andrással együtt). Demeter Györgyöt (a cipészszövetkezet munkástanácsának volt tagját) 1957 tavaszán vitték el. Megpofozták, a fejét a falba verték, mellbe rúgták, gumibotozták. Több sebből vérezve kellett aláírnia, hogy kilép a szövetkezetből. Bencsik Mihályt 1957 márciusában fogták le; nemzetőr volt. Többek társaságában verték agyba-főbe gumibottal. (A szarvasi karhatalmisták viselt dolgairól pl. Kutas, 2006. 36., 54., 108., 180., 191.,195.; a pufajkások dicstelen névsora: uo. 223.) 622. Gyula, 1957. december 7. A megyei bíróság ítélete a szeghalmi Gál Imre ügyében Kivonat a 10 oldalas tisztázatból, melyet dr. Lukács Emil tanácsvezető bíró, Hangyái József né és Lőrincz János ülnök írtak alá s. k. - BéML - B. 673/1957. A harminchat éves férfi szabó, aki 1939-től folyamatosan raktárosként dolgozott, 1 év 8 hónapot kapott személyek elleni, demokratikus meggyőződésük miatt elkövetett izgatás, ill. sikkasztás és hanyag kezelés miatt. A sikkasztás 6 db sertés Budapestre, a fővárosiak megsegítésére küldését jelentette; a sikkasztás és hanyag kezelés - az ítélet túlzottan részletező részéből láthatóan — érdemben nem lett bizonyítva. Arról volt szó, hogy a vádlott, aki munkástanácsvezető s egyben igazgató volt hónapokon át, a raktári anyagmozgásokat precízen nem követhette, mert hetekig raktáros sem volt a raktárban. A vád tanúi főként a gazdaságból a forradalom alatt elküldött, ill. leváltott, s a raktározásért is részint felelős emberek voltak... A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 4-én népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatásért ítélte el másodfokon Gált. Kilenc hónapot kapott, annyit, amennyit már leült előzetesben... A hanyag kezelés és sikkasztás vádja alól felmentették. (Uo.) 342
