Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
hály, Kleman József, Vezér Ferenc, dr. Csongrádi János és dr. Kerényi Miksa tanúk vallomása alapján állapította meg.9 Itt jegyzi meg a megyei bíróság végül Jánovszki János tanúvallomását, mely tanú ugyancsak a független kisgazdapártnak tagja volt az ellenforradalom ideje alatt, így konkrétan tudott a vádlottak által elkövetett és tényállásban írt bűncselekmények elkövetéséről, aki még arra is tett tanúvallomást, hogy Lászlóffy István III. r. vádlott elmondása szerint Budapesten részt vett a harcokban, amit azonban a bíróság nem tudott tényállásként megállapítani. [...] [...] Szatmári Pál Paraizs Endre Csepeli Antalné ülnök vez. jb. mint felrendelt mb. ülnök tanácsvezető Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 493/1957. Az ítéletek indoklása egyértelmű torzítások, elhallgatások és hazugságok sora. A súlyos ítéletek alighanem azért születtek, mert - ritkaságszámba menő módon - a vádlottak egy kivétellel gazdag parasztok és értelmiségiek voltak, sőt az elsőrendű vádlott a háború alatt katonatiszt volt és - amint az ítélet nem közölt részéből látható - munkaszolgálatosokat őrző egységnél szolgált. Megjegyzendő, hogy 1945-ben a népi bíróság nem látta bűnösnek. Csicsely és Lászlóffy vezető kisgazdák voltak 1945-1948 között, s 1956-ban is szervezni kezdték a pártot. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. május 14-én hozta meg ítéletét (uo). Az ítélet egyértelművé tette: a Békés megyei ’56-os ítéletek jogilag leggyengébb darabja az elsőfokú, azaz a megyei bíróság által hozott ítélet. Az elítéltek fellebbeztek, sorra kifogásolva a ténymegállapításokat, a minősítéseket, az eljárási jogi hibák sorát, az első fokon ítélő bíró személyes elfogultságát (Szarvason sokan követelték Paraizs járásbíró eltávolítását a forradalom idején...). A fellebbezők a büntetéseket törvénysértően súlyosnak látták és sérelmezték azt is, hogy jogsértő módon Szarvason, a tanácsházán folyó tárgyalást kihangosítva mindenki hallhatta a településen s így a tárgyaláson később sorra kerülő tanúk végig hallgathatták a korábbi tanúvallomásokat... Kifogásolták az általuk kért további bizonyítási eljárások elutasítását — és így tovább. A Legfelsőbb Bíróság számos kifogást jogosnak ismert el, de mindig leszögezte: a tévedések és mulasztások érdemben nem befolyásolták az ítélkezést... így elismerte, hogy Paraizs helyett más bírót kellett volna kijelölni; elismerte azt is, hogy Szarvasi nem tényleges tiszt volt Horthy seregében, hanem behívott tartalékos főhadnagy, és valójában tanító volt - de mindezt nem tekintette lényegesnek... A fellebbezési tárgyaláson néhány új tény is előkerült: így Szarvasi György az MSZMP szervezését 1956. október végén megtiltotta s felszólította a szervező Litauszki Andrást, hogy a párthelyiségből azonnal költözzenek ki, különben a nép fog lépni... A kisgazda szervezkedésről (1956. november vége-december eleje), amely a fővárosnak történő élelemgyűjtés leple alatt pártszervezés („parasztszövetség”) volt. Állítólag Budapestről az élelemszállításkor fegyvereket kívántak szerezni, s le akarták szerelni az MSZMP által szervezett munkásőrséget, amire csak a budapesti ese329
