Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok

mint az evangélikus egyház kántora az egyház tulajdonát képező szőlőből, mely reá volt bízva 25-30 kg-nyi szőlőt elvitt, ami miatt vádlott ellen az egyház fel­jelentést nem tett, ellenben megindította a fegyelmi eljárást, amely még nem nyert befejezést.1 II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott 1937 óta ügyvéd, 1945 előtt neki 8 kát., feleségének pedig 20 kát. hold földje volt, s ez utóbbit 1952-ben felajánlották az államnak. Vádlott szüleinek 8 kát. hold földjük volt, míg felesége szüleinek 62 hold földjük volt. Vádlott ellen 1956. év folyamán az ügyvédi kamaránál tsz-t bomlasztó tevékenysége miatt fegyelmi eljárás indult, melynek során fegyelmi vétség megállapítása után pénzbírsággal lett sújtva, melynek összegét az ügyvé­di gyakorlattól való felfüggesztés idejére tekintettel kifizetettnek tekintette.2 III. r. Lászlóffy István vagyontalan MÁV segédtiszt gyermeke, aki 1945 előtt nagynénjének 60 kát. hold földjén mint munkavezető dolgozott, mely földterületből mint egyedüli örökös 17 kát. holdat 1948-ban nagynénjének éle­tében megkapott, mely földterületet 1952-ben a községi tanács vette kezelésbe és azóta is az hasznosítja. Vádlott korábban már két ízben volt büntetve, még­pedig 1951-ben a gyulai megyei bíróság közellátás érd. vesz. bűntett és társ. túl. hanyag kezelésének bűntette miatt 5 hó börtönre, ugyancsak a gyulai megyei bíróság 1952-ben vesztegetés bűntette miatt 1 évi és 4 hónapi börtönre ítélte, amely büntetéseit a közkegyelmi rendelkezés folytán nem töltötte le.3 IV. r. Lustyik János vádlott 35 kát. holdas szülők gyermeke, ezen kívül egy traktoruk is volt, mely földterület megművelésében 3-4 alkalmazottat tartottak egész 1948-ig, minthogy ekkor felajánlották a földet az államnak. Vádlott 1950- től dolgozik Szarvason mint pedagógus különböző iskolákban.4 V. r. Kiszely Mihály vádlott 17 holdas szülők gyermeke, ő maga is 3 kát. hold saját és váltakozó kisebb mennyiségű haszonbéres földön gazdálkodó egyén. Vádlottak közül II. r. dr. Csicsely Mihály és III. r. Lászlóffy István 1945- öt követően Szarvason a kisgazdapártban nem kis szerepet töltöttek be, ugyanis II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott a kisgazdapártnak ügyésze, míg III. r. Lászlóffy István annak titkára volt, így ők ismerték egymást, de ugyancsak ismerték I. r. Szarvasi György vádlottat is régebb idő óta. Vádlottak is, különösen I. r. Szarvasi György, II. r. dr. Csicsely Mihály és III. r. Lászlóffy István mint a dolgozó nép ellenségei elérkezettnek látták az időt 1956 októberében ahhoz, hogy megkíséreljék a dolgozó nép hatalmát megdön- teni, és kezükbe venni a hatalmat, éppúgy, mint más hasonló személyek tették ezt az ország minden részén. Szarvas községben 1956. október hó 27. napjáig sikerült a különböző szerveknek megakadályozni, hogy bármilyen felvonulás vagy tüntetés legyen, sőt még ezen nap is megtartott hazafias járási népfront [így] ülésen - bár már itt voltak nemkívánatos osztályidegen személyek is, mint II. r. dr. Csicsely Mi­hály vádlott - úgy határoztak, hogy Szarvason, de a járás területén is sehol sem fognak engedélyezni semmiféle felvonulást vagy tüntetést, minthogy az abban az időben könnyen beláthatatlan következményekkel járhatott. Azonban aznap éjjel Békéscsabáról ez ügyben nem tisztázott több személy volt lent Szarvason gépkocsival, amikor is a járás vezetőit felelősségre vonták a fenti döntés mi­321

Next

/
Oldalképek
Tartalom